Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)

GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN A cigányok gazdaságilag a parasztoktól függtek. Bevételi forrásuk főleg az alkalmi munka, a koldulás, a lopás és a jóslás volt. Ennek érdekében csatlakozniuk kellett a közösséghez majd a legtöbb elavult jelenség ápolói lettek. Az anyagi kultúrában betöltött szerepük (vályogkészítés, köszörűsmunkák, drótozás) az ipari termékek betörésével megszűnt. Feladták a szellemi kultúrában való szerepüket, mivel rendszeres kártalanítások címzettjeivé váltak és segédmunkásokként állami szociális szolgáltatások részesei lettek. így alkotnak ma egy olyan csoportot, akik már nem közösség, a helyi társadalom alatt, hanem a paraszti közösség mellett élnek. A korábbi, bizonyos mértékig elismert tevékenységeik feladásával kivonták magukat a közösség törvényei alól. Ezért prostitúció lépett fel (melyet az etnopszichológusok segítségével lehetne tisztázni). A nagybirtokok messzemenő gépesítése számos majorsági cseléd elbocsátásához vezetett, akik most már nem az iparba mentek, mint ahogy az elvárható lenne, hanem távoli nagybirtokokra, ahonnan a cselédség az iparba vándorolt. A visszamaradt, kisszámú cselédcsaládok izolált helyzetük következtében egyre inkább a technikán keresztül közvetített kultúrcikkekből húznak hasznot és egy saját kulturális formációt hoznak létre, amely a paraszti közösségektől teljesen független. A szellemi és anyagi újítások ellenére a régiek egy része a parasztoknál marad, mert e jelenségek az életformához tartoznak. Ezzel szemben a cselédek számára a paraszti kultúra szellemi termékei már korábban is csak a szórakozáshoz nyújtottak hátteret. Egy cseléd ma rendezett körülmények között él, fizetségét nem természetes javak formájában kapja, pénzbeli jövedelme magasabb mint a parasztoké. A majorságban lévő lakhelyét elhagyja és felépíti saját házát a faluban. Ma már több ingósága van, feladja a parasztoktól átvett hagyományokat és a technika által közvetített elővárosi kultúra hatása alatt áll. A közösségtől elkülönítetteket ez a folyamat nem érinti. Anyagi és szellemi kultúrájuk, mely korábban haladó volt, mára konzervatívvá vált. A kisparasztok a korábbi főcsoportokból leváltak és saját csoportot alkotnak, saját társadalmi rétegződéssel. Mindez attól függ, hogy az egykori kisparasztok most napi vagy heti ingázók, hogy a mezőgazdasági tevékenységet mint mellékfoglalkozást tovább folytatják vagy éppen feladják, hogy szak- vagy segédmunkások-e. Kultúrájuk megváltozott. Más lett a paraszti gépekhez való viszonyuk, a ház és háztartási eszközök teljesen megújultak. Asszonyaik a munkában alig vesznek részt, kipihentebbek mint korábban, és ezáltal sokkal többet foglalkoznak szellemi tevékenységekkel. Ezeknek tárgya nem a hagyományos életformából táplálkozik, melyet nem is értenek már, és csak az időtöltést szolgálja. A férfiak jámborabb életvitelt folytatnak, de mivel a parasztok érdeklődési körén kívül állnak, csak nézőkként vesznek részt azok kultúréletében. 38