Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
II. rész Nemzetközi politika - Bayer, Pia: A magyar krízis nemzetközi összefüggésben
tal ellentétben - nem gyengítette meg, hanem inkább erősítette. Ahelyett, hogy a Szuezi-csatornát ellenőrzésük alá vonták volna, az elsüllyesztett hajók következtében elzáródott és egy darabig használhatatlanná vált. Az inváziós erők otthonaiban hamarosan következménye lett cselekedeteiknek. A Közel-keletről érkező olajszállítást a felrobbantott olajvezetékek tették lehetetlenné. Franciaországban és Angliában már 1956. november 17-e után szigorúan szabályozták a fűtőolaj és a benzin kiadását. 16 Az Egyesült Államok és különösen elnökének szerepét illetően el kell mondani, hogy Eisenhower az 1956 október vége és november eleje közti két háborús hétben igencsak nehéz helyzetben volt. Egymást váltották az elharapódzott harci események, ezen kívül a különös külpolitikai események belpolitikailag érzékeny időben érték hiszen ekkor ért véget az újraválasztási kampány. Az amerikai nép 1956. november 6-án választott, tehát mind a magyar, mind a szuezi krízis tetőfokán. Mindehhez jött még az is, hogy legfontosabb tanácsadója, Dulles külügyminiszter, rákos megbetegedése miatt kórházba került. November elejével a szuezi válság megoldása Eisenhower krízisstábja figyelmét egyre inkább elterelte a magyarországi kérdésről. Az azonban, hogy az USA nem avatkozik be a magyar eseményekbe, már 1953-ban tény volt - Eisenhower meg akarta akadályozni, hogy közvetlenül befolyásolja a szovjet hatalmi szférát. 17 Mindezek ellenére Eisenhower november 5-én sürgős felhívást intézett Bulganyin szovjet miniszterelnök felé, melyben a szovjet csapatok magyarországi kivonulását kérte, továbbá Magyarország azon jogát követelte, hogy maga választhassa kormányát. 18 Moszkva azonnal reagált, de nem a saját viselkedésére utalt, vagy akár a magyarországi kegyetlenkedésekre. Pontosan ellenkezőleg, Bulganyin Franciaországot és Nagy-Britanniát atomháborúval fenyegette, amennyiben nem vonják ki csapataikat Egyiptomból. Bulganyin szinte ugyanazt a fenyegető hangvételű levelet küldte Eden brit és Mollet francia miniszterelnöknek: „Szilárd elhatározásunk, hogy a támadást erőszakkal verjük vissza és az egyiptomi háborút befejezzük" az Eden-пек szánt üzenet végén még hangsúlyozza „Nagy-Britannia képzelje el, hogy milyen lenne a helyzet, ha egy hatalmas nemzet támadja meg nem hajókkal, vagy repülőgépekkel, hanem rakéta kkal.' ns Miután London és Párizs megkapta Bulganyin levelét, rendkívüli ülésre hívták össze kormányaikat: Moszkva figyelmeztetését éles szavakkal visszautasították. Eisenhower elutasította Moszkva javaslatát, mely szerint közös amerikai-szovjet intervenciót kellene benyújtani a brit-francia katonai akció ellen Egyiptomban, mondván, hogy „elképzelhetetlen". „A Fehér Ház nyilatkozatban szólította fel a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyarországról. A szovjet javaslat csak próba ara, hogy a világ figyelmét elterelje a magyar tragédiáról". 20 A szovjet atomfenyegetés tükrében a Szuezi krízis folyamán Eisenhower, érthető módon, még óvatosabban kezelte a magyar kérdést. Ezen felül Moszkva még „önkéntesek" bevetésével is fenyegetőzött abban az esetben, ha Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael nem vonja vissza csapatait. A TASSZ szovjet hírügynökség egyik kommünikéjében a következő állt: „A szovjet kormány nem akadályozza meg az önkénteseket abban, hogy Egyiptomért harcoljanak, amennyiben az agresszorok nem tesznek eleget az ENSZ határozatának, s nem vonják ki csapataikat. Már 82
