Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

II. rész Nemzetközi politika - Bayer, Pia: A magyar krízis nemzetközi összefüggésben

tal ellentétben - nem gyengítette meg, hanem inkább erősítette. Ahelyett, hogy a Szuezi-csa­tornát ellenőrzésük alá vonták volna, az el­süllyesztett hajók következtében elzáródott és egy darabig használhatatlanná vált. Az inváziós erők otthonaiban hamarosan következménye lett cselekedeteiknek. A Közel-keletről érkező olajszállítást a felrobbantott olajvezetékek tet­ték lehetetlenné. Franciaországban és Angliában már 1956. november 17-e után szigorúan szabá­lyozták a fűtőolaj és a benzin kiadását. 16 Az Egyesült Államok és különösen elnökének szerepét illetően el kell mondani, hogy Eisenho­wer az 1956 október vége és november eleje köz­ti két háborús hétben igencsak nehéz helyzetben volt. Egymást váltották az elharapódzott harci események, ezen kívül a különös külpolitikai ese­mények belpolitikailag érzékeny időben érték ­hiszen ekkor ért véget az újraválasztási kampány. Az amerikai nép 1956. november 6-án választott, tehát mind a magyar, mind a szuezi krízis tetőfo­kán. Mindehhez jött még az is, hogy legfonto­sabb tanácsadója, Dulles külügyminiszter, rákos megbetegedése miatt kórházba került. November elejével a szuezi válság megoldása Ei­senhower krízisstábja figyelmét egyre inkább el­terelte a magyarországi kérdésről. Az azonban, hogy az USA nem avatkozik be a magyar esemé­nyekbe, már 1953-ban tény volt - Eisenhower meg akarta akadályozni, hogy közvetlenül befo­lyásolja a szovjet hatalmi szférát. 17 Mindezek ellenére Eisenhower november 5-én sürgős felhívást intézett Bulganyin szovjet mi­niszterelnök felé, melyben a szovjet csapatok magyarországi kivonulását kérte, továbbá Ma­gyarország azon jogát követelte, hogy maga vá­laszthassa kormányát. 18 Moszkva azonnal reagált, de nem a saját viselke­désére utalt, vagy akár a magyarországi kegyet­lenkedésekre. Pontosan ellenkezőleg, Bulganyin Franciaországot és Nagy-Britanniát atomháború­val fenyegette, amennyiben nem vonják ki csa­pataikat Egyiptomból. Bulganyin szinte ugyanazt a fenyegető hangvé­telű levelet küldte Eden brit és Mollet francia mi­niszterelnöknek: „Szilárd elhatározásunk, hogy a támadást erő­szakkal verjük vissza és az egyiptomi háborút be­fejezzük" az Eden-пек szánt üzenet végén még hangsúlyozza „Nagy-Britannia képzelje el, hogy milyen lenne a helyzet, ha egy hatalmas nemzet támadja meg nem hajókkal, vagy repülőgépek­kel, hanem rakéta kkal.' ns Miután London és Párizs megkapta Bulganyin le­velét, rendkívüli ülésre hívták össze kormányai­kat: Moszkva figyelmeztetését éles szavakkal visszautasították. Eisenhower elutasította Moszkva javaslatát, mely szerint közös ameri­kai-szovjet intervenciót kellene benyújtani a brit-francia katonai akció ellen Egyiptomban, mondván, hogy „elképzelhetetlen". „A Fehér Ház nyilatkozatban szólította fel a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyaror­szágról. A szovjet javaslat csak próba ara, hogy a világ figyelmét elterelje a magyar tragédiáról". 20 A szovjet atomfenyegetés tükrében a Szuezi krí­zis folyamán Eisenhower, érthető módon, még óvatosabban kezelte a magyar kérdést. Ezen felül Moszkva még „önkéntesek" bevetésével is fenyegetőzött abban az esetben, ha Nagy-Bri­tannia, Franciaország és Izrael nem vonja vissza csapatait. A TASSZ szovjet hírügynökség egyik kommünikéjében a következő állt: „A szovjet kormány nem akadályozza meg az önkénteseket abban, hogy Egyiptomért harcoljanak, amennyi­ben az agresszorok nem tesznek eleget az ENSZ határozatának, s nem vonják ki csapataikat. Már 82

Next

/
Thumbnails
Contents