Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG lakók és a határsáv engedéllyel rendelkezők tartózkodhattak a határövezetben, mind közúton, mind vasúton szigorú ellenőrzés folyt.

26 Az állandósuló válság és a pártállami rendszer bukása A Kádár-korszak nemcsak a gazdaság- és a társadalompolitika, valamint az oktatás és tudományos kutatás terén hozott javulást a rákosista diktatúrához képest, hanem a kulturális életben is. Az új kulturális politika fő irányítója Aczél György Központi Bizottsági tag volt, aki az 1960-as évek közepétől szinte teljhatalommal rendelkezett a kulturális és művészeti ügyekben. A „37"" néven ismertté vált művelődéspolitika, az alkotókat és a műveket három - támogatott, tűrt és tiltott kategóriába sorolta. Támogatott műnek a pártos, szocialista realista, tűrtnek a nem marxista, de a marxizmussal nyíltan nem vitatkozó, és tiltottnak a politikailag félreérthetetlenül antimarxista és rendszerellenes alkotások számítottak.

27 A szocializmus során erősödött az erkölcsi és értékválság, nőtt az elidegenedés a magyar társadalomban. A hetvenes-nyolcvanas években a társadalom tagjainak többsége azt érzékelte, hogy életének alakulása nem személyes akaratától, hanem a hatalom szándékaitól függ. A kommunista ideológiai rendszer már a nyolcvanas évek első felében oly mértékben megrendült Magyarországon, hogy az évtized utolsó harmadára teljesen elveszítette társadalmi szerepét.

28 1977-ben több magyar értelmiségi nyílt levélben foglalt állást a csehszlovákiai ellenzék Charta-77 nevű polgárjogi kezdeményezése mellett, s ebben az időben kezdtek kialakulni az ellenzéki gondolkodás műhelyei. Az 1981-ben megjelent Beszélő című szamizdat-folyóirat köré egyre jelentősebb létszámú „demokratikus ellenzék" szerveződött, de megjelentek a Demokrata, a Magyar Figyelő és a Hírmondó című illegális lapok. Az ellenzéket segítette a Szabad Európa Rádió (SZER), mely rendszeresen beszámolt összejöveteleikről, ismertette cikkeiket, tanulmányaikat. Az 1956-os forradalom bukását követően a SZER élete teljesen megváltozott, olyan szerepet tölthetett be, amelyre mindig is vágyott. Különböző műsoraiban gyakran bírálta a kialakuló és lassan megszilárduló kádári politika gazdasági, társadalmi intézkedéseit. A rádió az 1960-as évek elején új kínálattal bővült, előtérbe került a szórakoztató zenei műsorok készítése, mint a „Tinédzserpartí" és a „Délutáni randevú". Mindkét műsor a fiataloknak szólt, a kívánságok megírásával, elküldésével szoros kapcsolat alakult ki a Magyarországon élő ifjúság és a rádió között. Magyarországon a fiatalok nagy része hallgatott nyugati rádiót, a SZER-t, a BBC-t és az Amerika Hangját. 1981 végén a lengyelországi eseményekkel egy belső, lassan induló átalakulási folyamatot kísérhetett figyelemmel a SZER, amely Magyarország számára az 1988-89. évi rendszerváltozással zárult.

29 A magyar demokratikus ellenzék kiformálódásában a lengyel Szolidaritás időszaka fontos szerepet játszott. A Beszélő éppen a lengyelországi hadiállapot után megjelenő első száma nagy teret szentelt az ottani eseményeknek. Mindez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a magyar ellenzék fiatal generációja felfedezte 1956-ot, és a szamizdat kiadványokban egymás után jelentek meg a dokumentumok, visszaemlékezések, tanulmányok.

30 Talán nem volt véletlen, hogy a hatalom ekkor jelenteti meg Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel - 1956 című második kiadású, bővített kötetét.

31 A hivatalos sajtó a Szolidaritás iránti ellenszenvvel, de viszonylag tárgyszerűen, részletesen és folyamatosan számolt be a lengyel eseményekről. A Szolidaritás mozgalma eltérően hatott a magyar társadalom különböző csoportjaira. A politikai vezetés felgyorsította - az életszínvonal fenntartása érdekében - a nyugati hitelekből történő finanszírozást. Mindez értelemszerűen a Nyugattal szembeni relatíve barátságos külpolitikai orientáció folytatását tette szükségessé. Ez viszont behatárolta az ellenzékkel szembeni fellépés lehetőségeit. A magyar demokratikus ellenzék tevékenysége ekkor felerősödött és megújult. A szorosan vett ellenzéki politizálás és független illegális sajtó mellett újra felpezsdült a független, ellenzéki irodalmi-művészeti élet is - főleg Budapesten. Az erjedésben kulcsszerepe volt a fiatal íróknak. A Fiatal írók József Attila Köre és a Mozgó Világ is egyre jobban radikalizálódott, aminek hatására 1986-os közgyűlésén a Magyar író73