Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG lakók és a határsáv engedéllyel rendelkezők tar­tózkodhattak a határövezetben, mind közúton, mind vasúton szigorú ellenőrzés folyt. 26 Az állandósuló válság és a pártállami rendszer bukása A Kádár-korszak nemcsak a gazdaság- és a társa­dalompolitika, valamint az oktatás és tudomá­nyos kutatás terén hozott javulást a rákosista dik­tatúrához képest, hanem a kulturális életben is. Az új kulturális politika fő irányítója Aczél György Központi Bizottsági tag volt, aki az 1960-as évek közepétől szinte teljhatalommal rendelkezett a kulturális és művészeti ügyekben. A „37"" néven ismertté vált művelődéspolitika, az alkotókat és a műveket három - támogatott, tűrt és tiltott ­kategóriába sorolta. Támogatott műnek a pár­tos, szocialista realista, tűrtnek a nem marxista, de a marxizmussal nyíltan nem vitatkozó, és til­tottnak a politikailag félreérthetetlenül antimar­xista és rendszerellenes alkotások számítottak. 27 A szocializmus során erősödött az erkölcsi és ér­tékválság, nőtt az elidegenedés a magyar társa­dalomban. A hetvenes-nyolcvanas években a tár­sadalom tagjainak többsége azt érzékelte, hogy életének alakulása nem személyes akaratától, ha­nem a hatalom szándékaitól függ. A kommunista ideológiai rendszer már a nyolcvanas évek első felében oly mértékben megrendült Magyarorszá­gon, hogy az évtized utolsó harmadára teljesen elveszítette társadalmi szerepét. 28 1977-ben több magyar értelmiségi nyílt levélben foglalt állást a csehszlovákiai ellenzék Charta-77 nevű polgárjogi kezdeményezése mellett, s eb­ben az időben kezdtek kialakulni az ellenzéki gondolkodás műhelyei. Az 1981-ben megjelent Beszélő című szamizdat-folyóirat köré egyre je­lentősebb létszámú „demokratikus ellenzék" szerveződött, de megjelentek a Demokrata, a Magyar Figyelő és a Hírmondó című illegális la­pok. Az ellenzéket segítette a Szabad Európa Rá­dió (SZER), mely rendszeresen beszámolt összejö­veteleikről, ismertette cikkeiket, tanulmányaikat. Az 1956-os forradalom bukását követően a SZER élete teljesen megváltozott, olyan szerepet tölt­hetett be, amelyre mindig is vágyott. Különböző műsoraiban gyakran bírálta a kialakuló és lassan megszilárduló kádári politika gazdasági, társa­dalmi intézkedéseit. A rádió az 1960-as évek ele­jén új kínálattal bővült, előtérbe került a szóra­koztató zenei műsorok készítése, mint a „Tinédzserpartí" és a „Délutáni randevú". Mind­két műsor a fiataloknak szólt, a kívánságok megírásával, elküldésével szoros kapcsolat ala­kult ki a Magyarországon élő ifjúság és a rádió között. Magyarországon a fiatalok nagy része hallgatott nyugati rádiót, a SZER-t, a BBC-t és az Amerika Hangját. 1981 végén a lengyelországi eseményekkel egy belső, lassan induló átalakulá­si folyamatot kísérhetett figyelemmel a SZER, amely Magyarország számára az 1988-89. évi rendszerváltozással zárult. 29 A magyar demokratikus ellenzék kiformálódásá­ban a lengyel Szolidaritás időszaka fontos szere­pet játszott. A Beszélő éppen a lengyelországi hadiállapot után megjelenő első száma nagy te­ret szentelt az ottani eseményeknek. Mindez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a magyar ellenzék fiatal generációja felfedezte 1956-ot, és a szamizdat kiadványokban egymás után jelen­tek meg a dokumentumok, visszaemlékezések, tanulmányok. 30 Talán nem volt véletlen, hogy a hatalom ekkor jelenteti meg Berecz János: Ellen­forradalom tollal és fegyverrel - 1956 című má­sodik kiadású, bővített kötetét. 31 A hivatalos sajtó a Szolidaritás iránti ellenszenvvel, de viszonylag tárgyszerűen, részletesen és folyama­tosan számolt be a lengyel eseményekről. A Szoli­daritás mozgalma eltérően hatott a magyar társa­dalom különböző csoportjaira. A politikai vezetés felgyorsította - az életszínvonal fenntartása érde­kében - a nyugati hitelekből történő finanszírozást. Mindez értelemszerűen a Nyugattal szembeni rela­tíve barátságos külpolitikai orientáció folytatását tette szükségessé. Ez viszont behatárolta az ellen­zékkel szembeni fellépés lehetőségeit. A magyar demokratikus ellenzék tevékenysége ekkor felerő­södött és megújult. A szorosan vett ellenzéki politi­zálás és független illegális sajtó mellett újra felpezs­dült a független, ellenzéki irodalmi-művészeti élet is - főleg Budapesten. Az erjedésben kulcsszerepe volt a fiatal íróknak. A Fiatal írók József Attila Köre és a Mozgó Világ is egyre jobban radikalizálódott, aminek hatására 1986-os közgyűlésén a Magyar író­73

Next

/
Thumbnails
Contents