Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)

1989. március 15-én Budapesten szétszórt Szolidaritás röplap (A szerző gyűjteményéből) De nem csak a Duna, hanem a hévízi gyógytó miatt is aggódtak az emberek. A Zala megyei Hévízen a nyolcvanas évek végén egyre nagyobb aggodalommal figyelték az egész település megélhetését biztosító gyógyforrások kritikus szint alá süllyedését. Legtöbben a környék egész vízháztartását megbolygató nyirádi bauxitbányászatot tették felelőssé és követelték a bányászat csökkentését, illetve leállítását. Hévíz lakosai 1989. április 17-én a tó és bánya ügyében döntést hozó kormányülés előtt figyelemfelkeltő demonstrációt szerveztek. A bősi és nagymarosi vízi erőmű kapcsán már presztízsveszteséget elszenvedett kormány meghátrált és a nyirádi bánya bezárása mellett döntött.

37 Az ellenzék erősödését mutatták a nyolcvanas években tömegesen megalakuló klubok és társaságok is, mint a Szárszó Baráti Kör, Bibó István Szakkollégium, a szombathelyi Németh László Szakkollégium stb.

38 1987 szeptemberében rendezte meg a nemzeti ellenzék az első lakitelki tanácskozást. A vitaindító előadásra Pozsgay Imrét a Hazafias Népfront főtitkárát kérték fel, akit a várt átalakulás egyik vezéregyéniségének tartottak. A tanácskozás végén létrehozták a Magyar Demokrata Fórumot.

39 Szombathelyen 1988 őszén alakult meg a helyi MDF csoport, de megindult a helyi kommunista párton belül is a bomlás.

40 Az ellenzék tovább erősödött, amit a sorra alakuló szervezetek is mutattak, hiszen a tavasz folyamán megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), majd létrejött a Szabad Kezdeményezések Hálózata, mely a későbbiekben felvette a Szabad Demokraták Szövetsége nevet. Hamarosan létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, mely az állami szakszervezet riválisa lett, és kiadták kiáltványukat az 1956-os forradalom résztvevői, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) megszervezésére. Az év második felében tovább folyt a civil társadalom szerveződése, mely egyértelműen a többpártrendszer felé mutatott. Az MSZMP-n belüli ellenzék 1989 januárjában indított támadást a párt ortodox körei ellen. Pozsgay Imre ekkor jeszövetség nyíltan szembefordult a hatalommal. A nyolcvanas évek második felében a magyar szamizdat tízezres példányszámokat ért el, átterjedt a vidéki városokra is. Féllegális független körök, társaságok garmadája működött.

32 A nyolcvanas években Szombathelyen is beindult a szamizdathálózat, hozzájutottak Orwell, Faludy György műveihez. Fontos szerepe volt ebben az Életünk folyóirat körül kialakult stábnak is.

33 A környezeti kérdések alárendelődtek a gazdasági és politikai szempontoknak a nyolcvanas évek Magyarországán. A köztudatban a környezeti kérdések felértékelődését jelentősen gyorsította az ukrajnai Csernobil atomerőműben 1986 áprilisában bekövetkezett katasztrófa. De jelentős mértékben hozzájárult a társadalom környezettudatosságának erősödéséhez a bős-nagymarosi vízlépcső tervezett építése kapcsán kialakuló hazai civil környezetvédő mozgalom. A nyolcvanas évek második felében a környezetvédelmi kérdések fontos részét képezték a politikai küzdelmeknek.

34 A bősnagymarosi vízlépcső építése ellen a Duna-kör szervezésében 1988 novemberében országos tiltakozó akció indult meg. A kampány keretében a Duna-kör február 8-át a vidéki Duna-nappá nyilvánította. Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Fidesz-csoportja szervezte meg az utcai aláírásgyűjtést. Az akciót több ízben is megzavarták a provokátorok, de hatósági beavatkozás nem történt.

35 A dunai vízi erőmű építése elleni tiltakozó fellépés egyre szélesebb társadalmi bázissal rendelkezett, ezért a magyar kormány 1989ben felfüggesztette az építkezést.

36 74