Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Kolnhoffer Vince: Megtorlás a nyugat-dunántúli régióban

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Az ekkor meginduló és az 1963-as nagy amnesztiáig tartó megtorlásnak szerepe volt a hatalom megszerzése mellett a rendszer későbbi fenntartásában is. Az első 1956 decemberétől 1957 tavaszáig tartó időszakot a tömeges és kegyetlen megtorlás jellemezte. A hatalom megkülönböztetés nélkül büntette az egész társadalmat, a megtorló apparátus semmilyen jogi korlátra nem volt tekintettel.

7 1956-57 fordulóján tisztogatást hajtottak végre a bírói és ügyészi karban. Az ötvenes évek első felének törvénytelenségeiből, majd a felülvizsgálatok tapasztalataiból okuló, morális válsággal küszködő bírák és ügyészek egy része nyíltan ellenszegült. A vonakodókat elbocsátották, jelentős részüket évekre eltiltották hivatásuk gyakorlásától. Megrostálták az ügyvédi kart is: a politikai ügyek számára titkos lista készült a megbízható ügyvédekről. A vádlottak csak ezek közül választhattak.

8 Ebben az időszakban a jogszerűség látszatát leginkább a statáriális perek keltették, de érdemi védelemre alig volt lehetőség. Ezekkel az eljárásokkal a hatalom nem a forradalomban tevékenyen részt vetteket, hanem az egész társadalmat akarta megfélemlíteni. Az elítélteknek csak mintegy a fele vett részt fegyveresen (felkelőként, nemzetőrként) a forradalomban. Elítélték a fegyverét elrejtő gyári üzemőrt, a leszerelő, de fegyverét megtartó katonatisztet, az orvvadászt, a fegyveres rablót is.

9 Ü. K-t, aki az egyik szombathelyi vállalatnál volt a munkástanács elnöke, a Vas megyei Bíróság „1 rendbeli népi demokratikus államrend elleni izgatás büntette" címen 3 év börtönbüntetésre, 500 Ft vagyonelkobzásra, 10 év közügyektől való eltiltásra ítélte 1957. május 10-én. A vádirat szerint 1956. november 24-én egy ismeretlen személytől átvett két Kádár Jánost kigúnyoló röpcédulát, azokat lemásolta és munkatársai előtt felolvasta. Súlyosbító körülménynek számított, hogy 1949-ben már 4 évi börtönbüntetésre ítélték tiltott határátlépés kísérlete miatt. Az ítéletet nem tudták végrehajtani, mivel Ü. K. időközben disszidált.

10 Bírósági végzés egy elítélt vagyonelkobzásáról (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) 41