Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
I. rész A nyugat-magyarországi térség - Bajzik Zsolt: A Kádár-korszak (1957–1989)
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG lentette ki, hogy ami 1956-ban történt, az népfelkelés volt, a nemzet felett zsarnokoskodó rendszer ellen. Az MSZMP folyamatos válsága miatt tárgyalásokat kezdeményezett az ellenzéki erőkkel, s ennek során alakult meg az EKA, az Ellenzéki Kerekasztal. 41 1989 tavaszától Magyarországon lélegzetelállító ütemben peregtek az események, pillanatok alatt omlott össze a pártállam és haladt előre a rendszerváltozás. 42 1989. március 15-én Budapesten és vidéken, így Győrben, Szombathelyen, Zalaegerszegen is az ellenzék vezetésével független megemlékezéseket és békés tüntetéseket tartottak. 43 Az ellenzéki pártok felhívására az egész országban több százezren vettek részt a hivatalos ünnepségektől független március 15-ei megemlékezéseken, ahol a magyar nép számára sajtószabadságot, szabad választásokat, jogállamiságot, demokráciát, függetlenséget, semlegességet, nemzeti címert, hiteles történelemoktatást, a Munkásőrség feloszlatását, a szovjet csapatok kivonását követelték a szónokok, amelyek az 1848-as és az 1956-os forradalmi követelésekre egyaránt emlékeztettek. ^ -^ 1989. május 25-én Vas megyében, Szombathelyen is megalakult a helyi Ellenzéki Kerekasztal. Az alapító okiratot öt szervezet írta alá: az Éhen Gyula Kör, a Fidesz Alkalmazotti Csoportja, a Fidesz Berzsenyi Dániel Csoportja, a Magyar Demokrata Fórum Szombathelyi Szervezete, és a Szabad Demokraták Szövetsége. 45 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, Budapesten a Hősök terén rendezett ünnepélyes búcsúztatás hatalmas tömeg részvételével már a bukott rendszer temetése volt. 46 A megemlékezés után a koporsókat a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájába szállították, ahová korábban a megtorlás áldozatainak százait temették. 47 Pár hét múlva elhunyt a rendszer szimbólumává vált Kádár János. 48 1 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2005. 400-414. 2 Bankits István: Megyénk politikai és történelmi fejlődésnek néhány kérdése. = Vasi Szemle, 1970. 3. sz. 354. 3 Romsics: i. m. 400-414. A MSZMP-n belül is különböző, egyre jobban elhatárolódó politikai csoportosulások, platformok jöttek létre. A vidéki alapszervezeteknél is egymást követték a párttaggyűlések, aktívák, értekezletek. A Zalaegerszegen 1989. július 29-én összeült MSZMP megyei pártértekezlet a reformkörök sikerét hozta, amely lényegében elhagyta az egyre inkább mozgásképtelenné váló pártapparátust. 49 1989. augusztus 19-én Pozsgay Imre és Habsburg Ottó védnöksége alatt páneurópai pikniket tartottak Sopronnál. Az ez alkalomból megnyitott határon mintegy 1000 keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába. Majd augusztus végén a magyar hatóságok átengedték Ausztriába a budapesti NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgárokat, és szeptemberben minden Magyarországon tartózkodó keletnémet távozását lehetővé tették. Magyarország ezzel a szovjet blokk egészének szétesése szempontjából katalizátor! szerepet vállalt magára. 1989. augusztus 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen átvágták a műszaki határzárat Sopronnál. 50 A demonstrációkkal párhuzamosan tovább folytatódtak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai, amelynek során egyezség született a békés átmenetről. Mindez a „Kádár-rendszer" végét jelentette, melynek során az MSZMP kimondta önfeloszlatását és megalakult a Magyar Szocialista Párt. 1989. október 23-án Budapesten a Parlament erkélyéről kiáltotta ki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a III. Magyar Köztársaságot, s ezzel formálisan is véget ért az állampárti időszak. 51 1990. március 10-én a magyar és szovjet kormány megállapodott, hogy a szovjet csapatokat kivonják Magyarország területéről, így a győri és szombathelyi laktanyákból is. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el hazánkat Záhonynál, így véget ért a 47 évig tartó szovjet megszállás. Ezzel egyidejűleg megszűnt a KGST és a szocialista országok katonai szövetsége, a Varsói Szerződés. 52 4 Bankits: i. m. 355. 5 Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk.: Molnár András Zalaegerszeg, 1996. 370-371. 6 Bankits: i. m. 355. 7 Gerse János: Politikai társadalmi szervezetek. In: Vas. 75
