Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)
I. rész A nyugat-magyarországi térség - Horváth Sándor: „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” Mentalitás – és társadalomtörténeti adalékok a népi demokráciából
1958. március 15-én a budapesti Nemzeti Múzeum előtt tartott ifjúsági nagygyűlésen a szónok. Komócsin Zoltán árulónak és bitangnak nevezte az 1848-as forradalomra való hivatkozással. 12 Majd 1969-ben első ízben megrendezték a Forradalmi Ifjúsági Napokat: ezzel próbálták meg a nemzeti ünnep, március 15. fényét koptatni, az ünnepet átalakítani. Hiszen a Forradalmi Ifjúsági Napokkal a „három tavasz" ünnepét és „a hétköznapok forradalmiságát" sulykolták az ifjúságba és a felnőtt lakosságba. E sorban 1848. március 15-e megünneplése csak az ünneplés alapfoka volt, a középfokot az 1919. március 21-e (a Tanácsköztársaság) ünneplése jelentette, míg a felsőfok április 4. emlékezete lett. Az új ünneplési módot azonban többen nem fogadták el, s néhány fiatal március 15. korábbi emlékét akarta idézni többek között a budapesti Petőfi-szobornál való gyülekezéssel, virág, zászló elhelyezésével. A rendőrök gumibotjaikkal először 1973-ban oszlatták szét e demonstrációt, majd a 80-as években itt, a Bem-szobornál és a Batthyány-örökmécsesnél egyre gyakoribbak lettek a belügyesek és a fiatalok sajátos találkozásai. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1987 végén hozott határozatával március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánította. Az 1972-ben kiadott „Nemzeti és mozgalmi ünnepeink" kötet tíz ünnep leendő szónokainak kínált segítséget beszédeik megtartásához. Ezek: a „nemzetközi nőnap" (március 8.), az „1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc" (március 15.), a „Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója" (március 21.), „hazánk felszabadulásának évfordulója" (április 4.), „Lenin születésének évfordulója" (április 22.), a „munkásosztály nemzetközi ünnepe" (május 1.), „Alkotmányunk ünnepe" (augusztus 20.), „a fegyveres erők napja" (szeptember 29.), a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" évfordulója (november 7.) és a „Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának évfordulója" (november 24.). „Április 4. a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hűségnek ünnepe, felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltalmazója, a béke legerősebb támasza a Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója s igaz barátja a nagy Sztálin" - olvasható egyebek mellett az 1950. évi 10. számú törvényerejű rendeletben, amellyel április 4-e „Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság" ünnepe lett. 13 Az ünnepek sorába illesztettek számos rétegünnepet, melyekkel néha a korábbi ünnepet írták át és folytatták, mint például a „Bányász Napok" rendezvényein 14 , másokat pedig újonnan vezettek be: például az „Öregek Napját" (az 1960-as évektől), a Nemzetiségi Napokat (Vas megyében 1955-től). Míg egyrészről a nem hivatalos (közterületi) ünneplések tilosak voltak, addig másrészről az egyházi ünnepeket tiltani vagy legalább a közterületekről kitiltani igyekeztek. A Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság 1952. évi IV. körrendelete például a keresztjáró napok szertartását „csak a templomban, legfeljebb a templomkertben levő kereszt előtt" engedte meg, továbbá „Űrnapján a székesegyházakat kivéve - körmenet nem tartható (.:.)" olvasható benne. 15 Azokat a papokat, akik mégis tartottak körmenetet, többek között pénzbüntetéssel sújtották. A társadalom militarizálása „Én a Munkásőrség tagja esküszöm, hogy pártomat, hazámat, a marxi-lenini eszmén alapuló nemzetközi munkásmozgalom vívmányait minden osztályellenséggel szemben, a proletárdiktatúra minden eszközével, ha kell, életem árán is megvédem." 16 - A munkásőrnek álló tehát elsőként a pártjának fogadott hűséget. A Munkásőrséget 1957-ben alakították meg. „A Munkásőrség feladata a szocializmus vívmányainak megvédése a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának a biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozása, a fegyveres erők támogatása" - olvasható az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletében. 17 „A Munkásőrség tagja lehet - fogalmazott a kormányhatározat - minden 18. évét betöltő dolgozó, a) Elsősorban aki 1919-es vöröskatona volt, valamint az, aki résztvett a spanyol szabadságharcban, vagy a II. világháborúban partizán volt, illetőleg 1945 előtt résztvett a kommunista 62