Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Horváth Sándor: „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” Mentalitás – és társadalomtörténeti adalékok a népi demokráciából

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG Húsvéti üdvözlőlap (Molnár Károly gyűjteményéből) munkásmozgalomban, vagy 1945 előtt szervezett munkás volt, továbbá b) munkás, tsz-tag, dolgozó paraszt, néphez hű értelmiségi, ha a felszabadulás utáni években a szocializmushoz és a népi demokratikus államhoz hű magatartást tanúsított és az 1956. évi október 23-át követő ellenforradalmi cselekmények során a szocializmushoz hű maradt." Volt hivatásos és önkéntes, azaz „társadalmi" állomány. Fegyverviselési engedély volt, s az első években maguknál is tarthatták „önvédelmi fegyverüket", de ezt a sok visszaélés miatt később megváltoztatták és központi raktárban őrizték a munkásőrök fegyvereit. Azonban „továbbra is lakáson tartották a szentgotthárdi, a kőszegi teljes állomány, a szombathelyi város egy százada, a szombathelyi járás, valamint a körmendi járási egységek meghatározott alegységeinek munkásőrei szolgálati pisztolyukat."

18 1957 októberében Vas megyében 1031 társadalmi munkásőr volt.

19 1958. május 2-án Vas megyében 1117 pisztoly, 740 géppisztoly, 379 karabély, 28 távcsöves puska, 10 géppuska (Gorjunov) volt a munkásőröknél.

20 A társdalom militarizálásának másik formája a határőrök munkáját segítő, jószántukból vagy muszájból lett „önkéntesek" szervezése volt. Az 1950-es években „hálózati személyekkel" dolgozott a határőrség, akikből „hazafias csoportokat" szerveztek. 1976 elején a hatóságok úgynevezett „önkéntes határőr" csoportokat hoztak létre.

21 1965-ben Vas megye 125 településén volt együttműködő csoport.

22 A militarizálás kiterjedt a gyermekekre is: a határmenti általános iskolákban határőr úttörő rajokat szerveztek. Lélektanilag kettős szerepe volt ennek. Az ilyen típusú szerveződéseket ellenőrzés alatt tarthatta a hatalom, s egyidejűleg az emberek szabadidejéből vett el saját céljainak megfelelően. A militarizálással pedig az érintettekben egyfajta hatalomtudatot gerjeszthetett, amellyel feledtetni próbálta vagy tudta az alávetettséget, a zsarnokság meglétét. E rövid tanulmány címe a kiváló költő, Illyés Gyula nevezetes versének, az Egy mondat a zsarnokságról címűnek első két sora, amely 1950ben jelent meg az Irodalmi Újságban. A vers gyönyörű képekkel mondja el, hogy a zsarnokságban minden átitatódik a zsarnoksággal, az mindenben benne van. A rendszer lazításai A rendszer, a zsarnokság gyeplőin az emberek például a közéleti, politikai viccekkel igyekeztek lazítani. A viccek egy része nemzetközi vándormotívumra épül, de az egyes országok, nemzetek a maguk sajátos vonásaival ruházzák fel vicceiket. A régi vicceket az új helyzetre gyakran aktualizálják. A politikai viccek bölcsői elsősorban a nagyvárosok. „A lengyel, cseh, osztrák, magyar vicc nagyon hasonlít egymásra (mindegyikük közös élesztője az öngúnyáról leghíresebb zsidó vicc) (...) A magyar viccek minősége Európa-szerte méltán közismert. A különböző lehetőségek végsőkig kihasználása jellemzi, és talán az a tény is, hogy nálunk aránylag sok alapviccet toldanak meg még egy emelettel, egy utolsó, több szintes csattanóval" írja Voigt Vilmos.

23 A viccek állandóan megkérdőjelezik a fennálló viszonyokat. „A vicckedvelő em63