Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Tóth Kálmán: Az ötvenes évek

Sztahanovista jelvény és igazolvány (Ifj. Pajor István gyűjteménye, Szombathely) gatója és alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Társaival együtt az „olajtermelés szándékos szabotálása" és a „népi demokrácia megdöntésére" törekvés vádjával tartóztatták le 1948. augusztus 12-én. Első fokon halálra ítélték, másodfokon a halálbüntetést életfogytiglan tartó fegyházra változtatták.

28 A MAORT-ot az államosítás után öt nemzeti vállalattá szabdalták szét, melyeket 1952ben a Magyar-Szovjet Olaj Rt.-hez csatolták.

29 Az szovjet mintára meghirdetett első ötéves terv 1949. decemberi törvénybe iktatásakor a magyar gazdaságot már döntően az állami szektor határozta meg, lehetővé téve a központi akarat érvényesülését az ipar területén is. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG A „munkások és dolgozó parasztok" állama A kommunista gazdaságpolitika két fő célja a szovjet modell szolgai másolásából fakadóan az ipar, de főként a nehézipar fejlesztése és a mezőgazdaság kollektivizálása volt. A nehézipari fejlesztés prioritását az imperialista háborús fenyegetés miatt ránk kényszerített katonai felkészüléssel indokolták. Akkor, amikor nyugaton már a könnyűipar és vegyipar egyes ágazatai mutatták a legdinamikusabb fejlődést, Gerő Ernő, a gazdaságpolitika legfőbb felelőse kijelentette: „...ötéves tervünk alapkérdése a vas- és acéltermelésünk fejlesztése olyan ütemben, amelyre nincs példa a magyar történelemben ".

30 Az iparfejlesztés elhibázott iránya mellett nagy károkat okozott a tervteljesítés kényszeréből fakadó mennyiségi szemlélet is. Egyre-másra hirdették meg a különféle munkaversenyeket. A korabeli pártpropaganda sztárjai, „a munka frontjának hősei" a sztahanovisták voltak. A kiugróan magas teljesítményeket felmutató „élmunkások" különleges kiváltságokban részesülhettek: legnagyobb elismerésként néhányan magával Rákosi elvtárssal is találkozhattak! Sztahanovista munkásból ívelt felfelé Horváth Ede, a győri Rába Művek későbbi vezérigazgatójának karrierje.

31 A „Guiness-rekorderek" a sulykolt propaganda ellenére enyhén szólva nem örvendtek túlságosan nagy népszerűségnek a munkások körében. 27