Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

I. rész A nyugat-magyarországi térség - Tóth Kálmán: Az ötvenes évek

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG ra szakosodott titkosrendőrök sokakat börtönnel, kínzással, megfélemlítéssel próbáltak meg rábírni az együttműködésre, különféle jelentések készítésére.

10 Ezen intézkedéseknek köszönhetően „nyugodt lélekkel" írhatta 1952 októberében Vas Megye Tanácsa Művelődési Osztályának egyházügyi előadója az ÁEH számára készített egyik jelentésében: „...a püspöki székhelyet Szombathelyt sikerült nagy részben megtisztítani a legfasisztább vezető főpapoktól."

11 A vallásosság különféle megnyilvánulásait azonban a legkeményebb diktatúra sem tudta kiölni az emberekből. Az előbb idézett jelentés írója rosszallóan konstatálta: „...jobboldali személyek újabban szinte tüntetőleg vetnek keresztet azokon a helyeken, ahonnét a közelmúltban a forgalmat gátló keresztek el lettek távol7'íva."

12 Faluhelyen végképp nem sikerült kiirtani az évszázados szellemi hagyományokat. Még a falusi párttagok, pártfunkcionáriusok is gyakorta kerültek tudathasadásos állapotba, mivel családtagjaik, főleg az asszonyok, nem akartak elszakadni hitüktől. így előfordult, hogy egyesek MDP-tagkönyvvel a zsebükben „két istennek is áldoztak".

13 Érdekes, ám a gengszterfilmek tükrében már nem is olyan meglepő adalék, hogy Rákosi Mátyás 1949 májusában elfogadta egy letenyei asszony 13. gyermekének keresztapaságát. „Népünk bölcs vezére" a keresztelőn személyesen nem tudott megjelenni, helyettesítését a helyi pártszervezet oldotta meg.

14 Rendőrállam A kommunista egyeduralom kiépítésének, majd az úgynevezett pártállami rendszer működtetésének kulcsfontosságú operatív szerve a politikai rendőrség volt. 1946-tól a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), 1948-tól a Belügyminisztériumhoz rendelt Államvédelmi Hatóság (BM ÁVH), 1950-52 közt az önállósított Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Péter Gábor vezetése alatt állt. A BM ÁVH-nak 1949-ben nyolc vidéki osztálya volt. A Szombathelyi Osztály szervezeti és illetékességi területe Vas, Zala, Sopron és GyőrMoson megyékre, több mint egymillió lakosra terjedt ki. 185 fős létszámából 128 fő „operatív vonalon", azaz nyomozóként és egyéb beosztásban, 57 fő pedig adminisztratív vonalon szolgálta a „néphatalmat". A szombathelyi központban 102 fő tevékenykedett, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Győrben, Szentgotthárdon, Kőszegen, Körmenden, Sopronban, Csepregen és Mosonmagyaróváron voltak 2-16 fős kirendeltségei, ezen kívül 10 járásban működtek előadói. A szombathelyi székhelyű karhatalmi század 132 főből, a nagykanizsai 147 főből állt.

15 Az államvédelem tevékenységi köréhez rendeltek számos, olyan hagyományosan közigazgatási, közrendészeti feladatot, mint például a határőrizet, a büntetés-végrehajtás, közrendészet. De ávós feladat lett a mezőgazdasági termelés, vagy az igazgatási és kulturális intézmények működésének ellenőrzése is. A szervezet tagjai galambszürke, majd homokszín egyenruhát hordtak, a tányérsapkára jelvény: kalászkoszorúban ékeskedő vörös csillag került.

16 Noha a közrendészet, illetve a határőrség igyekezett elhatárolni magát a tényleges politikai rendőrségtől, az utca embere csak parolijuk színe alapján differenciált: a „kékávós", a „zöldávós" és a „pirosávós" közhasználatú megnevezés egyaránt a gyűlölt terrorszervezet tagjait jelölte.

17 „Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy bármely más kényszerítő eszközzel tilos a terheltet vallomásra bírni" - olvasható a nyomozók számára 1955ben „Kizárólag hivatali használatra" kiadott könyvben.

18 A valóságban azonban sem a kihallgatások során, sem a börtönökben, fogolytáborokban nem volt tilos a fizikai és lelki kényszerítőeszközök alkalmazása. Visszaemlékezések szerint az őrség szálláshelyein táblák hirdették: „A nép ellenségeivel szembeni kíméletlen magatartás erősíti az osztálytudatot!"™ „Népellenség" pedig akadt bőven. Hovatovább a hatalom az egész társadalommal harcban állt. Rákosiék mindig találtak felelősöket, akiken az aktuális politikai célok megvalósítása érdekében, vagy éppen a rendszer működésének fogyatékosságait kendőzendő, el lehetett verni a port. 19