Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Perschy, Jakob: Menekültsorsok

BURGENLAND ÉS 1956 A

z 1957. október 23-a és december 31-e között közel 180 000 magyar menei kült érkezett Ausztriába. Minden enficher saját menekülési történetével, egyéni sorsával - menekülés előtt és után. Amit a statisztikák nem tudnak, megteszik a személyes élménybeszámolók: közelebb hozzák számunkra korunk történelmét, s megfoghatóbbá és átélhetőbbé teszik azt. Tudatosabbá teszik számunkra, hogy az 1956-os magyarországi események milyen sorsszerű és életeket meghatározó kihatással bírtak. Ez az a pár lépés, mely a határt átlépvén, megváltoztatja egy ember életét. Erről szentimentalitás, vagy pátosz nélkül beszélni, írni, nem kis feladat. Mindezt tudatában annak, hogy némely sors valóban tragikusnak nevezhető s egyikmásik akár halállal végződött. Azonban sok szerencsésen fejeződött be, egyeseknél némi bizarrságot sem nélkülözött. Egy tizenkilenc éves budapesti egyetemista például, akit teljesen elkerült a politika zűrzavara, egyszerűen kihasználva a szerencsés pillanatot, felkerekedik, hogy Nyugatnak vegye útját- inkább kíváncsiságtól és kalandvágytól hajtva, mint kétségbeesésében avagy reménytelenségében. Két bőrönddel a kezében a budapesti pályaudvaron csak oda szóló menetjegyet vált Sopronba, Magyarország legnyugatibb városába. Kapuvár előtt a barátságos jegykezelő végigsétálva a kocsiban felhívja az utasok figyelmét, aki menekülni szeretne, inkább itt szálljon le, mert Kapuvárnál könnyebb átkelni a határon, mint Sopronnál. A csaknem 70 éves férfi, aki elmeséli nekem ezt a történetet, most is úgy véli, mint izgatottsága ellenére már akkoriban 19 éves egyetemistaként is: egyszerűen nevetnie kell e tisztességes vasúti alkalmazotton. A következőkben három család menekülési történetét szeretnénk példaként bemutatni. A sok hasonlóság ellenére - mindhárom család NyuJAKOB PERSCHY MENEKÜLTSORSOK gat-Magyarországról származik és rokoni kapcsolatok fűzik Burgenlandhoz - e három egyéni sors teljesen különböző utakat járt be s további alakulásuk is nagy különbségeket mutat. Biacsics Izabella Cikolaszigetről származik, ma Kottingbrunnban él, de igazából magyar maradt. Örül, hogy magyar televíziót nézhet, és magyar képes újságot olvashat. Az interjúhoz is balatoni bort szolgál fel. Beszélgetésünket fia és menye fordítása segíti, amikor bonyolultabb helyzeteket kell elemezni, Izabella magyarra vált, a német nyelvvel mindmáig nem akart igazán megbarátkozni. Nem is volt valójában szüksége rá, egész életét családjával és családjáért élte s éli, mind a mai napig. Számára a család magyar családot jelent, még ha öt gyermeke közül négy már Ausztriában látta is meg a napvilágot. Ezzel szemben a fiatalos lendületű Dr. Demeter György adó- és pénzügyi tanácsadóról talán még barátai sem tudják nezsideri (Neusiedl am See) lakhelyén, hogy első hat évét Győr városában élte le, vagy legalábbis ők már rég elfelejtették ezt. De azonos nevű édesapja is, aki még enyhe magyar akcentusával elárulja magát, igazi neusiedlerinek számít a neusiedleriek közt. Dr. Smuk András, a Bécsben élő tudós mindkettőnek vallja magát: osztráknak épp úgy, mint magyarnak, ahogy mondja: mindkét kultúrában berendezkedett, családjával egyetemben. Bár gyerekként élte meg a menekülést, nem szeretné „magyarságát" elfeledni. Ezúton mondok köszönetet mindhárom beszélgetőtársamnak, a kortanúknak, akik sokban segítették és gazdagították munkámat, mint ahogy számos, Ausztriában maradt 1956-os menekült is Ausztria kultúráját, tudományos életét gazdagította. 729