Horváth Sándor: Álomból rémálomba. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Szombathely, 2006)

III. rész Burgenland és 1956 - Perschy, Jakob: Menekültsorsok

Egy „kulák"-család sorsa Kulák (oroszul „ököl"), orosz nagyparaszt; Sztolipin agrárreformja (1906) óta a Mir-rel szemben magánjogi előnyökkel rendelkezett és ún. vidéki Harmadik Rendet alkotott. A bolsevik uralom alatt a k.-t mint a falusi kapitalizmus megtestesítőjét a „vidék szegényei" legyőzik és a falusi kollektivizmus lassacskán kiszorítja őket. („A Nagy Brockhaus", 1931) Kulák (orosz), orosz közép- és nagyparaszt megnevezése, aki Sztolipin agrárreformjai után (1906/07) nem integrálódott már a „Mir"-be (a faluközösségbe) és birtokait családon kívüli munkaerővel műveltette meg. A sztálini kollektivizálási intézkedések során a k.-t 1927-től kezdődően mint „népellenséget és kizsákmányolót" elűzték portájáról, többnyire személyesen üldözték őket és 1932-ig mint ellenséges osztályt felszámolták. („Brockhaus Enciklopédia", 1900) Smuk András egy évvel a család menekülése előtt (A család magántulajdona) Magyarországon csupán helyesírási változtatással („kulák"), de eredeti tartalmi jelentéssel és ugyanazt a politikai jelentést tükrözve vették át a szót: kormányzása alatt Rákosi Mátyás Sztálint tekintve példaképül Magyarországon is a középés nagyparasztok felszámolására törekedett. (A szerző megjegyzése) A kortanú: Dr. Smuk András, született 1947-ben Pusztasomorján, ma Bécsben él A menekülés dátuma: 1956. november 4. Pusztasomorja igazi síkvidéki falu. Monosszentjános és Monostarcsa (Andau) között fekszik, 1921 óta határfalu. A két világháború közti időszakban ezt nem igen lehetett érezni, a falu lakossága továbbra is szoros kapcsolatokat ápolt Mosontarcsa (Andau), Féltorony (Halbturn), Mosontétény (Tadten) településekkel, valamint Boldogasszonyba (Frauenkirchen) járt bevásárolni. A Smuk családot pedig terjedelmes rokoni szálak is fűzték Mosontarcsa hoz (Andau). Míg azonban 1946-ig a környező, szintén Magyarországhoz tartozó falvakban - mint Monosszentjános (St. Johann), Monosszentpéter (St. Peter) és Monosszolnok (Zanegg) - a német nyelv dominált, addig Pusztasomorja és a kis szomszédfalu, Várbalog többségében magyar ajkú volt. 1946-ban a német ajkú Fertő-vidéki parasztokat falvaikból elűzték. Pár év múlva a Rákosi vezette sztálinista kormány irányvonala a nagyobb birtokkal rendelkező magyar parasztságot is utolérte. A „kulák" szó, eredetileg értékítélet mentes fogalom, a sztálinizmus hatására azonban itt is teljesen negatív jelentéssel ruházódott fel. A közép- és nagyparasztok birtokát nemcsak kisajátították, hanem mint „kapitalistákat" az a veszély is fenyegette őket, hogy akár jogi ítélet nélkül 130