Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)
Őskorunk 2. madáralakú edényt találtak 399 . Mellettük kis korsóban tojást jelképező kavics, vagy már feltört madártojás volt 400 . A velemi Szent Vid szórványai között olyan bronz kettős-vízimadárfej 401 plasztikák is ismertek, amelyek igen hasonló megformáltságúak mint a fent idézett vödrök (szitulák) és a szombathelyi diadéma madár ornamensei. A Napisten (?) és a madarak együttese, kocsiszerű ábrázolásként a 14/13. századra keltezett Dupljaja-i (Temesváralja, ma: Jugoszlávia) modellen 402 is megjelenik. Összegzésként tehát megállapíthatjuk, hogy a Kárpát-medencei bronzkor közepétől kimutatható a madár tisztelete és kitüntetett szerepe a későbbiekben sem kérdőjelezhető meg. A Nap és a madár/kacsa együttes, azaz Napbárka ábrázolása vagy a stilizált formában erre utaló madárábrázolás látható a fentiekben idézett urnamezős kultúrához sorolt tárgyakon. A hajdúböszörményi edény koncentrikus köre két oldalán megjelenő madarakban realisztikusan szemlélve talán a Naphoz repülő madarakat kell látnunk? Netán az Istent megközelítő lelket? A rinyaszentkirályi lábvérten a világfa (?) 403 két oldalán madarakat és Nap-szimbólumokat jelenített meg művészi kivitelben a fémműves mester. Bronz napkerekes kocsit röpítő madárrajábrázolást ismerünk a már idézett Szászvárosszékről (Orästie, Románia) is. Ebbe a kultúrkörbe tartozik a soproni múzeumban őrzött hasfalvi (Haschendorf, Burgenland) korong, ahol kerekekre helyezték a napkorongot 404 és a távoli svédországi Bálikra ugyanilyen megfogalmazású emléke 405 . Ezek távoli analógiája a Trundholm-i (Dánia) ún. napszekér. Itt a hatkerekű kocsit ló vontatja. A kocsin koncentrikus körökkel díszített aranylemezzel borított bronz korongot helyeztek el. Áldozati emlékként interpretálják. A közösségi szertartásokon (körbehordozás, „körmenet") az asztrális kellékeket és a nemiség jelképeit - e makettek szerint - tehát kocsin szállították. A jelenetet két soproni kora vaskori edény 406 ábrázolása meg is örökítette. Érdemes tehát meggondolni a Schauer 407 által felvetett hipotézist: a soproni kocsin álló és szállított (körmenet?), háromszögben végződő hosszúkás tárgy vajon nem az Ezelsdorf-i, Schifferstadt-i 408 stb. „kúp" alakú, férfiasságot jelképező aranytárgyak ábrázolása-e? A kányái kocsiurna figyelemreméltó távoli analógiája (napkerekes kocsi négy madárfigurával) a szintén dániai (Seeland) Skallerup-i urna. 409 Összegezve: a kocsikast jelképező tál a Hold, a kerekek a Nap szimbólumaként egy ugyancsak érdekes és elterjedt együttest alkotnak. A kocsi és a kerék szimbolikája 410 alapján nagy valószínűséggel egy ősi, bronzkori Napistent feltételezhetünk, aki nem csak az ún. nagy civilizációkban és hosszú (pl. Ré, Zeusz/Juppiter, Héliosz/Apollón) időintervallumban található meg. Az is megállapítható, hogy amíg a késő bronzkorban a napbárka-motívum (ld. bárka = csónak , madár és nap kombináció (!): Borgs Steri, Svédország 412 ) az elterjedtebb, illetve megjelennek a kocsik madarakkal kombinálva, a kora vaskorban a madarakat felváltják, és feltűnnek mellettük a kocsit vontató lovak (Sopron, Trundholm). Ha gondolatmenetem helyes, akkor talán ilyen jellegű, a földi hatalom Égi eredetű, vagy Égi megalapozottságú, „Égi legalizáltságú" emlékeként is értelmezhetők a bronzkori Kárpát-medence „uralkodóinak" fejékei, az ún. diadémok. Megjegyzem ezek formai előzményei a rézkorból is ismeretesek. A szűkebb régió399 Nagy 1979. 39. ábra 400 Nagy 1979. 40a-c ábra 401 Miske 1907. LV. t. 14-15. 402 Schauer 1983. 36., Abb 11. 403 ENCIKLOPÉDIA 1988. 172. 404 Bunker 1914. 405 Broby-Johansen 1979. 77., 107. kép 406Gallus 1934. Taf. 2. 407 1983. 49. 408 Menghin 1983. Abb. 28., 30 409 Schauer 1983. 38., Abb. 12. A két terület, úgymint a Kárpát-medence és Skandinávia figyelemreméltó kapcsolataira legújabban Szabó Géza mutatott rá néhány tanulmányában (1993, 1995, 1996). 410 ENCIKLOPÉDIA 1988. 139-140. 411 ENCIKLOPÉDIA 1988. 50-51. 412 Broby-Johansen 1979. 92. kép 63
