Ilon Gábor: Szombathely őskori településtörténetének vázlata (Szombathely, 2004)

Őskorunk 2. Az első, a középső újkőkorra keltezhető (valamikor az i. e. 5500-4700 körül élő)

56 települések Vas megyében

57 és Szombathely határában (13. ábra) is természetesen víz közelében jöttek létre. A DVK életében is rendkívül fontos volt a javak cseréje. Ezek némelyike - így a kőnyersanyag - a régészet által nem csak jól megfogható, de kiválóan tanulmányozható. Például a bakonyi radiolarit (bánya: SzentgálTűzköveshegy) kereskedelmének útja (Ausztria-Csehország-Németország)

58 remekül követhető. A csere és a neolitikus innovációk (pl. termelési ismeretek, edények formája és díszítése, presztízstárgyak) exportálása nyugat felé a Balkánról induló ún. nyugati úton

59 (2. ábra) történt. A város határában élő korabeli lakosok életét tehát ebben a kontextusban kell elképzelnünk és elhelyeznünk. A Perint patak magas térszínén, az ún. Oladiplatón évek óta lakóterület kialakítását tervezik. A több hektárnyi terület bejárása során 2001. februárjában a felszínen csoportokban - ezek a település építményeire és gödreire utalnak - találtuk meg a DVK edénytöredékeit. Helyenként szétszántott tűzhelyeik nyomai is mutatkoztak. E nagy kiterjedésű telep megkutatása a közeli jövő igen fontos feladata. Az Ernuszt-kripta szomszédságában épülő lakótelep gázellátásának kivitelezése közben - 2003 júliusában - Farkas Csilla az Arany-patak teraszán faszerkezetes, agyaggal tapasztott falú épületük nagy mennyiségű omladékát tárta fel egy gödörben. Ebben edénytöredékek és nagyméretű, kaptafa alakú kőeszköz mellett emberi koponyatöredékek is voltak. Talán a Perintből leágazó és az Arany-patak felé haladó holtág (mai nevén Potyondi-árok), vagy régi meder mellé települt egy másik falujuk az oladi Reiszig-erdö alattinak (27. ábra) nevezett határrészen. Itt a mai konyhakertektől nyugatra, a várost északról elkerülő 89. sz. főút III. ütemének megelőző ásatása során (5. lelőhely, 5. melléklet) néhány - hosszabb ideig itt élő vagy több alkalommal visszatérő népességre utaló - települési objektumuk (keszthelyi, kottafejes és zselizi fázis) mellett edénytöredékeket (III—IV. tábla) és kőeszközöket

60 (V. tábla) találtunk. A tárgyak leírása: III. ütem 5. lelőhely (Reiszig-erdő alatti dűlő) 262. objektum (62. ábra 1.) - Szürke és vörösbarna foltos, kaviccsal és pelyvával soványított bomba alakú edény, ellapított fogóbütykökkel (az eredeti 4 db-ból 2 db van meg). Magassága: 13,5 cm. (III. tábla 1.) Legjobb párhuzamai Kustánszegről ismeretesek.

61 396. objektum - Kívül-belül szürke gömbös testű tál. Díszítése: mélyen karcolt vonalak. Magassága: 9 cm, fenékátmérő: 8 cm, szájátmérő: 12 cm. (III. tábla 2., LXXXV. tábla 2.) 173. objektum - Kőbalta. Lapos, egyélű, oldalai ferdék. Zöld és fekete foltos szerpentinből csiszolt. Rohonc környéke? Hossza: 6,2 cm, él szélessége: 3,8 cm. Súlya: 65 g. (V. tábla 1.) 3 + 240-280 m között a nyomvonal bejárásakor a felszínről - Kőbalta. Lapos, egyélű, foka sérült. Világoszöld, apró fekete foltokkal, csiszolt. Felsőcsatár-Kőszegi-hg. (?) Hossza: 5,3 cm, él szélessége: 3,8 cm. Súlya: 46 g. (V. tábla 2.) 4. kutatóárok 3 + 140 m, - 75-95 cm mélységből - Kőbalta. Lapos, kétélű. Az egyik sérült. Szürke színű, tömör palából csiszolt. Felsőcsatár-Kőszegi-hg. (?) Hossza: 56 Stadler 1995. és Abb. 2-3. 57 Károlyi 1984., Ilon-Rasztivits 2000. és legújabban Ilon 2000. a kőszegfalvi lelőhelyről. E munkák anyaga jócskán kiegészíti és árnyalja a Kalicz Nándor által (1995. Abb. 2a) megrajzolt képet. 58 Mateiciucová 2002. Tab. 9., Karte 2. 59Bánfry2001.Fig. 4. 60 A felszínről, kutatóárkokból és objektumból gyűjtött kőeszközöknek esetleg nem mindegyike kapcsolható az újkőkorhoz, ugyanis a tipológiai kutatások és a ma már ismert adatok szerint e standard formák a későbbi korokban is előfordulnak. Ráadásul e lelőhely feltárása során réz-, bronz- és kora vaskori településnyomok is felszínre kerültek. 61 Kalicz 1991. Abb. 13. 25