Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. fogadott örök hűséget 1824. év Szent György havának 26. napján. E frigyből három gyermekük született, közülük ifj. Leithner András szintén építész lett. Idősebb Andreas Leithner egy vándorkönyvi bejegyzés szerint 1842-1859 között kőműves céhmester is.

251 1853. évben írt magyar levele és 1857. évben németül keltezett „Bau Befunds Protokoll" című saját kézírását tükröző építési jegyzőkönyve azt bizonyítja, hogy a család megőrizte anyanyelvét, Andreas Leithner Körmenden születve idősebb korára is német maradt. 1867-ben halt meg 79 éves korában. Testét az 1857. évi kataszteri térképen „vitézlő rend-ként megjelölt" temetőben helyezték örök nyugalomra, de a sírkert az ő sírhantjával együtt az elmúlt másfél évszázad alatt a város terjeszkedése következtében az építkezések áldozatává válva megsemmisült. Arany Mihály 36 éves református szurszabo mester apja is ezt a mesterséget gyakorolta. 183l-l842-ig, haláláig betöltötte a belső tanácsosi posztot. A belvárosban lévő Kapu utca főtérhez közeli részén, a 60. sz. házban lakott saját mórból, azaz sárfalakra húzott, négy „derékra" épített házban, amit az 1834. évi nagy tűzvészt követően átépített részben tégla falakra, de még a hagyományos zsúptetőre. „A fundusának egész hosszát elépítette, pajtát épített és nem jelentette"- uradalmi dorgálás a tűztől való félelemben fogant. Talpas, sövényfonású nagy pajtája arra enged következtetni, hogy gazdálkodással is intenzíven foglalkozott. 1824-ben 21 Ft-os adójával 34. a legtöbbet fizető kézművesek között. Az 1828. évi összeírásban a 64. szám alatt szerepel, de mesterségét nem említik. Jobbágyként van számon tartva, de az összeírásban igavonó állata nincs, csak egy tehene. Kedli Ferenc 41 éves katolikus magyar szabó mester

254 lakhelyét pontosan nem ismerjük. 183l-l843-ig belső tanácsos, 1847ben városbíró. Az 1826-os összeírás jobbágyként kezeli, egy szolgája is van. 1 ökre, 2 tehene igavonásra is alkalmas. 1828-ban neve egyáltalán nem szerepel az összeírásban. 1841-ben érdekes módon 251 VaML Vándorkönyv gyűjtemény II. doboz, 43. sz. Frischlek Vince kőműves legény vándorkönyve, 12. p. Paul Milner vándorkönyve uo. 1859. november 9. Gyűrűs mesterpecsétjének lenyomatával. Lásd mindkettőt a III. sz. fejezetelválasztó táblán több más pecsétkép között. 252 A fenti írás terjedelmesebb szöveggel „Ki is volt valójában Andreas Leithner?" címmel megjelent a Körmendi Figyelő 1995. április 20. számában 1-3. p. 253 H.1827(23), F: Marton Erzsébet, f 1842(38) 254 H.1829(3o) F: Ráskó Katalin, fi 862(60) 137