Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 2.2004. esetleg lakhelyének beazonosítására. Átvizsgálhatjuk a nagy tűzvészt követően 1817. évben Batthyány Fülöp által elrendelt utca regulációjában foglalt házösszeírás

187 névanyagát. A 125. szám alatt meg is találtuk Kovács Istvánné „sarokház"-át a volt „Zsidó Templom" körül. Mivel a 364 háztulajdonos közül egyedül az ő neve azonos a végrendelkezőével, így biztosak lehetünk róla, hogy férje ekkor már halott. Testamentumában említést tesz vőjéről Ns. Bíró Jánosról, akinek tartozik 150 forinttal, mely adósság fejében „az Sárpásitján egy Hold földet néki által adtam Zálog képpen 100 fiókban, 50 fi. pedig Interres fejében vagyon" Három „férfi gyermeke" még mind neveletlen, akik közül a legkisebbet asszony leányára bízza úgy, hogy tehenei közül egyet osztályrész felett rá testál, hogy abból „szükségessen gondját viselje". Ugyancsak a beígért 150 forintnyi osztály harmadán túl 6 ezüst forintot is kap, mivel „hogy férjhez menetelével Ládát nékie nem adott. " Ez utóbbi írásos rendelés olyan hibát igyekszik kiküszöbölni, aminek elkövetése jóravaló szülőtől nem várható lett volna, azaz a kelengye számára készített ácsolt, vagy éppen asztalosok által készített festett ládát nem kapott, melynek ezek szerint 6 Ft volt piaci ára. A ládaadásnak azonban szimbolikus értelme is van, hiszen a kiházasodottak menyegzőjük alkalmával ebben viszik kelengyéjüket az új asszonyok házastársuk házába. Mivel itt a nyilvános ládavivés a vő beköltözése miatt elmaradt, nem a presztízsveszteséget, hanem a valóságos láda ajándékozásának elmaradását kellett kompenzálnia. E testamentumból még más is kiolvasható. Többek között az is, hogy Kovács Istvánné négy élő gyermek anyjaként negyven évesnél idősebb lehetett. Ezt azért állíthatjuk, mert az anyakönyvi adatok ismeretében tudjuk, hogy Könye Katalin férje Ns. Bíró János aki egyébként asztalos volt, 1815-ben 24 éves korában házasodott. A menyasszony a házasságkötés idejében a mi esetünkben hajadon volt. Fiatal korára utal az, hogy még hat év múltán is önmagát ellátni nem tudó öccséről kellett gondoskodnia, így legalább 15-20 éves korkülönbség lehetett közöttük, azaz betegségben végrendelkező édesanyja nála legalább 20 évvel idősebb kellett hogy legyen. A testamentum vizsgálata további érdekes és elgondolkodtató adatokat is felszínre hoz, hiszen az 1828. évi országos összeírás 187 Körmend Mezőváros Új Regulátió Szerint Való Conscriptiója. Mol. Batthyány es, lt. P. 1322. 182. sz. Községi iratok Körmend, 120. cs. 226-231. p. 188

IX-X. t. Ns. Bíró János H 1815 (24) f 1863(72) 105