Körmend mezőváros kézművesei a XVII-XIX. Században (Fontes Castriferriensis 2. Szombathely, 2004)

NAGY ZOLTÁN: KÖRMEND MEZŐVÁROS KÉZMŰVESEI A 17-19. SZÁZADBAN nemesi összeírásában Ns. Bíró János szerepel, de itt természetesen foglalkozását nem említik meg, csupán a református házassági anyakönyv bejegyzéséből tudjuk hogy asztalos mesterember volt, akinek azonos nevű gyermeke is ezt az ipart tanulta ki.

189 Azonos nevű fiának 1857. évi lakhelyét ismerjük. A Szent Márton utca 17. számú sarokház nagyanyjának házával azonosítható be, mivel az épület a kataszteri térkép tanúsága szerint valóban a zsidó templom környékén a fent említett és a Kereszt utca sarkán állt. Ez a felfedezés további útmutatást jelent, hiszen a feltárt házassági adatok alapján okunk van feltételezni azt is, hogy Ns. Bíró János az 1815. évi házasságkötésétől fogva anyósánál lakott. Kovács Istvánné testamentum tevő halálát követően ő lett e házban az adófizető családfő, a nála lakó, immár házas, asztalos mesterséget tanult fia csupán ipara után adózhatott. A névazonosság miatt szem elől vesztettük őket az 1857. évi táblázatos összeírásunkban, de e végrendelet elemzése kapcsán apró tévedésünk felszínre került. Biztosan állíthatjuk tehát, hogy ez évben nem kilenc, hanem tíz fő képviseli az asztalosokat körét. A kérdésfelvetés még izgalmasabbá válik, ha tudjuk, hogy Ns. Bíró Jánost az 1827. december 24-i tűzkárösszeírás jegyzőkönyvében a 125. szám alatt, mint asztalost számba is vették, mikor megjegyzik, hogy ,Mórból három derék nem égett be, négy derék talpakra volt, ebből kettő egészben elégett", tehát a tisztviselői kar nemcsak mint kisnemest, hanem mint aktív kézműves mestert is számon tartotta. Ez a magatartás annál is inkább feltűnő, mivel 1826-ban az összeírok nemesként csupán „colonus"nak, jobbágytelken ülőnek titulálják. Természetesen az anyakönyvi adatok segítségével beazonosított nemes kézművesek számításba vétele is fontos feladat, hiszen az országos összeírás, mint nem adózókat, a fundust illetően csupán „nemes bírja" formulával, név megadása nélkül intézi el, holott közöttük nem kis számban mesteremberek is vannak. Az anyakönyvi adatok összeírások névanyagával való ütköztetése olykor komoly problémákat is okoz. Az azonos nevűek közül a gyakori névhasználat esetében elbizonytalanodunk, itt komoly hibaszázalékkal számolhatunk. Kísérletképpen megvizsgáltuk az 1743-óta máig Körmenden élő református vallású Raposa családnevűeket, akik között évszázadok óta apáról-fiúra szállt a mesterség, sokan közülük tekintélyes bognármesterek voltak. Raposa XXVIII-XXIX. t. Ns. Biró János H 1852 (24) ti879(51) 106