Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1. Szombathely, 2001)

FONTES CASTRIFERRIENSIS № 1 2001. 1793-ban a 63 zsidó családfőből egy kézművest sem tartanak nyilván. 1809-ben 51 zsidó családfőből 5 fő kézműves, 3-4 Ft adót fizetve van jelen. 1817-ben pedig 61 összeírt zsidó családfőből 8 mester szerepel, de közülük egy sem azonos nevű az 1828-ban megismert pipakészítőkkel. 1823-ban Körmend, Sopron és Pest szintén állítanak elő agyagpipákat." (Keeß, 1823.) Az 1828-as országos összeírás (Forrás: 9.) adatai szerint Körmenden az alábbi pipakészítők éltek: 57. Pinter Moyses, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipacsinálló egy legénnyel folytattya mesterségit. 136. Szicsek János, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipa csináló, de csak téli üdőben folytattya mesterségit, legény nélkül. 385. Svarcz János, zsidó, subinquilini opifices (hazátlan mester ember). Megjegyzés: Pipa csináló, folvást dolgozik, többnyire legént is tart, de most nincsen. Az 1831-es körmendi zsidó összeírás 78 családfő közül 14 kézművest jelöl, azonban nem tartalmaz mesterség megjelölést, azonban az 1828-as összeírással összevetve a következő névazonosságokat fedezhetjük fel: Joannes Schvartz 5 fős háztartásán belül 2 szolgáló és 1 szolgálóleány található. Moyses Pintér 6 fős háztartásában egy szolgáló szerepel. Az 1828-as összeírásban kalmárként nyilvántartott Salamon Fürst , itt az opifices rovatban kézművesként van nyilvántartva, 9 fős háztartásába 2 szolga és 2 szolgálólány is szerepel. Szicsek János 1831-ben nincs az összeírottak között, így feltételezhető, hogy nem tartózkodik a városban, vagy 1828 és 1831 között elhalálozott. Az 1842. és 1848. évi zsidó összeírás, melyben feltételezhető a kézművesek megjelölése, a Vas Megyei Levéltárban nem található, valószínűleg elveszett. 1830-ban a megyei és a körmendi kerületbéli zsidók anyagi helyzete válságos, kérik Vas Vármegye első alispánját, hogy intoleranciális adójukat mérsékeljék. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az agyagpipa készítés nem tartozott a jövedelmező iparágak közé. A Körmend kerületbéli Zsidó Község levele Nitzky János alispánhoz Körmend, 1830. február 8-án (Conscriptiones Judaeorum, Acta misellanae 17771848. 2. VL) Tekintetes Első Alispán Úr Nekünk különös Kegyes Urunk! Körmend kerületbéli Zsidó Közönség bátorkodik leg alázatosabb Könyörgését a Tekintetes Úr kegyes Atyai szine elibe terjeszteni az eránt, hogy a Tolerantialis adó, melly eddig járásunkra ki vetve vala, az sok szomorú könyülallások miatt, rajtunk annyira megnehezedett hogy elégséget semmiképp nem tehetünk, Mert ámbár a népszám meg vagyon úgy mint elébb, mindazonáltal Körmend Városunkban több mint háromnegyed része felekezetünknek olly szomorú és igen szegény állapotba jutott, hogy rátáját semmiképpen meg nem fizetheti, nem tudván 61