Nagy Zoltán: A dunántúli cseréppipa-készítő műhelyek és termékeik a 19. században (Fontes Castriferriensis 1. Szombathely, 2001)

NAGY ZOLTÁN: DUNÁNTÚLI CSERÉPPIPA KÉSZÍTŐ MŰHELYEK ÉS TERMÉKEIK A XIX. SZÁZADBAN E pillanatban csupán abban lehetünk biztosak, hogy M. HONIG (Honig Mihály) valóban Selmecbányán dolgozott az 1830-40-es években, de nem szerepel az 1827. évi összeírás névanyagában. Halálát követően, az 1850es években, özvegye, majd fia viszi tovább híres műhelyét. E személyi változást pipáikon is jelzik (M.HÖNIG WWE SCHEMNITZ, M.HONIG SOHN IN SCHEMNITZ) Míg Körmenden (és Vasváron is) csupán M. Honig márkanevet találunk az agyagpipákon, azaz a mester életében készültek itt nevét felhasználva az árusításra termelt darabok, addig Trausdorfban mindkettő változatot megtaláljuk. Ez számunkra azt jelenti, hogy a körmendi műhely(ek)1850-1860 között már aligha működhettek. Valódi, vagy hamisítvány? - Négy pipakészítő műhely együttes vizsgálata A Monaco lelőhelyen SCHWARZ IN KÖRMEND bepecsételések dominálnak, s az alakilag megegyező KÖRMEND, ANTON PARTSCH, M. HONIG SCHEMNITZ, BODNÁR SCHEMNITZ, K.AZAR, PARTSCH, PODRECS bepecsételések is e műhely késztermékeit fémjelzik. (XLVIIIXLIX, LXXIII, LXXVI, LXXXV, LXXXIII, LXXXVII. t.) Körmend és Vasvár között feltételezésünk szerint elsősorban a földrajzi közelség miatt élénk kapcsolat alakult ki a pipakészítők között. E szoros kapcsolatnak több bizonyítéka is van. Vasvár földjéből több olyan pipatöredék is előkerült, melyen KÖRMEND bepecseteles olvasható, egy darabon pedig SCHWARZ IN KÖRMEND, a Körmenden használttal teljesen azonos bélyegzéssel. Itt pedig egy kis jellegtelen töredékre beütve VOSVAR olvasható. Megfigyelésünk szerint Vasváron Körmendhez hasonló a helyzet a domináns műhelynevekkel kapcsolatban. Itt PHILIP BETLHEIM, PHIL.BET.VOSVAR, a vezető, márkanév, e formákkal azonosakra kerülnek rá a VOSVAR, valamint a már Körmendről megismert ANTON PARTSCH, BODNÁR SCHEMNITZ, M.HÖNIG SCHEMNITZ, PARTSCH, PODRECS bepecsételések (LIV, LIN. t.). A selmeci Annert mester stílusához közelálló, gyöngysoros, ovális keretbe foglalt koszorús férfi portréval díszített tüzkosarú pipák öntőmintáit mindkét városban egyaránt használták. A felvidéki jegyespárt formázó dombor mintájú figurákat ábrázoló pipák ugyancsak hajszálra megegyeznek. (CIX. t. 1a-b, 2a-b) Bonyhád esetében pedig az ásatag leletek csaknem felén M.SAUERWEIN BONHAD (LVII, LVIII. t.) név szerepel, ahol azonos formákra kerül rá a PODRECS, BODNÁR SCHEMNITZ (LXXXIV. t. B5-6, B7-8) márkanév. Természetesen a három műhely anyagában az ismert selmeci márkanevek alatt nem azonos formájú pipák találhatók, a névátruházás mindegyik esetben szinte tetszőleges, ám egyik műhelynél sem haladja meg a bepecsételt pipák esetében a piacra került saját név alatt készített termékek összességét. Ezek közül néhány selmeci formát kivéve, 50