Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A kongresszus részeként, a Fertőre tett kirándulást MADARÁSZ GYULA vezette. A húsz résztvevőt a legjelesebb európai madarászok alkották, így REICHENOW, SCHALOW, WANGELIN, HARTERT, SCHLÜTER, ZIMMERMANN Németországból, SHARPÉ, DANFORD Angliából, BUTTIKOFER Hollandiából, FATIO Svájcból, MIDDENDORF Oroszországból. A résztvevők Győrön keresztül utaztak, az éjszakát Csornán töltötték, másnap a Hanságon keresztül érkeztek a Fertőre, s végül Nagycenken szálltak vonatra (FIRBÁS, 1890a; LEVERKÜHN, 1892; SCHAEFF, 1891a, 1891b, 1892, 1899). A kongresszuson a világon első ízben hangzott el, hogy egyes természeti jelenségek kontinensnyi méretekben nyilvánulnak meg és a látszólag helyi történések sok esetben másutt éreztetik hatásukat. A felismerésben már benne rejlett - mai szóhasználattal élve - a globalitás megfogalmazása.

140 E forradalmian új gondolat drámai tartalmát csak az elmúlt évtizedekben ismertük föl. A budapesti kongresszusnak hatalmas nemzetközi sikere volt, olyannyira, hogy fél évszázaddal később, 1934-ben az oxfordi kongresszus megnyitóján STRESEMANN úgy emlegette a budapesti találkozót, mint amelyik iránymutatója volt a későbbieknek.

141 A következő, harmadik kongresszust Párizsban tartották 1900-ban, melyen magyar részről HERMAN OTTÓ, CHERNÉL ISTVÁN és MADARÁSZ GYULA vettek részt. Ezt követően 1902-ben, Párizsban, 12 európai ország képviselője (Anglia nem!) írta alá azt a nemzetközi egyezményt, amely a hasznos madarak védelmét szolgálta. A konvenciót a magyar parlament 1906.

1. te. számmal ratifikálta.

142 A múlt század második felében tevékenykedett Kőszegen FREH ALFONZ (1832-1918), mint gimnáziumi tanár.

143 Elsősorban botanikai munkássága kiemel140 NICHOLSON, M. (1987): The new environmental age. — Cambridge Univ. Press., New York, USA; HATCHER, R. L. (1996): Academic objectives. — In: NATH, В., HENS, L. & DEVUYST, D. (szerk.): Sustainable development, VUB Univ. Press, Brussels, 58-80. pp. 141 STRESEMANN, F. (1938): Presidental adress. — Proc. VII?

1 Int. Ornith. Congr., Oxford, 1934., 6-22. pp. 142 HERMAN O. (1906): Az 1902-ik évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. — Budapest, 221 p.; HERMAN, О. (1907): The International Convention for the Protection of Birds Concluded in 1902. and Hungary. — Budapest, 241 p. 143 FREH ALFONZ Kőszegen született 1832. augusztus 11-én. Gyermek és ifjúkorát is szülővárosában töltötte. 1850-ben lépett a bencés rendbe. Már ekkor megkezdte a növénygyűjtést, hiszen későbbi nagy herbáriumának egyes példányait Pannonhalmáról hozta magával. 1857-ben, áldozópappá szentelése után került vissza Kőszegre, s itt is maradt haláláig. Szülőföldje élővilágának kutatása mellett több távolabbi utazást is tett, bejárta a Magas-Tátrát. Vas megye flóráját kutatva élénk szakmai kapcsolatot tartott fenn korábbi tanítványaival, PIERS ViLMOs-sal és WAISBECKER ANTAL-lal, valamint a területen vizsgálódó BORBÁS VmcÉ-vel. BORBÁS két fajt is elnevezett FREH tiszteletére, azonban mindkettő szinonimnak bizonyult. Nyolcvanhat éves korában, 1918. július 4-én végelgyengülésben halt meg Kőszegen. Életéről lásd: NÉMETH B. (1933): Fréh Alfonz (1832-1932). —A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Kőszegi Kat. Ferenc József Gimnáziumának Értesítője az 1932/33 iskolai évről, 8-11. pp. 48