Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS kedő: két jelentős flóraműve jelent meg, amelyek részletes előfordulási adatokat is tartalmaznak.

144 Emellett két herbáriuma is ránk maradt, amelyeket a szombathelyi Savaria Múzeumban őriznek {„Herbarium Florae Ginsiensis" és ,J1erbarium Gymnasii Ginsiensis"). Felbuzdulva az 1876-ban megjelent „Kőszeg viránya" című munkájának sikerén, a gimnázium természettudományi szertára állattani gyűjteményeinek leltárát jelentette meg az intézmény 1878-as évkönyvében (FREH, 1878). Ezt a munkát tekinthetjük a Kőszeg környékén gyűjtött állatok első, hiteles felsorolásának. Kijelenthető ez annak ellenére, hogy egyes rovarfajok téves lelőhelyezés folytán kerültek a listába. A felsorolás ugyanis tartalmazza a P. VINCZE MARIA GREDLER által Tirolban gyűjtött példányokat is,

145 amelyek közül egyeseket utólagosan Kőszeg lelőhellyel jelöltek meg. 1893-ban FREH ALFONZ egy kéziratos leltárt is készített a gyűjteményről (idézi CSÍKI, 1941a), ennek hollétét azonban nem sikerült kideríteni. 1880-ban jelent meg KUNCZ ADOLF 146 Szombathely monográfiája, melynek hatodik fejezete „Л városi terület Faunája és Flórája" címet viseli (KUNCZ, 1880). Annak ellenére, hogy a felsorolás a címben foglaltak alapján Szombathely területére vonatkozik, a lelőhelyek kétes volta miatt a fajlista csak fenntartással kezelhető. Egykori tanítványa, CHERNÉL ISTVÁN naplójában így emlékezik meg haláláról: „Kedves régi tanárom hunyt el benne, akitől először kaptam ösztökélést a természetrajzra s kivált a botanikára. О volt az, aki először gyűjtötte össze vidékünk növényeit, s adta ki azok jegyzékét, majd szép rovargyüjteményt is szerzett a gimnázium részére. Hálás kegyelettel őrzöm meg jó tanárom emlékét. " A „Kőszeg és Vidéke" című kőszegi újság 1918. július 7-i számában maga CHERNÉL ISTVÁN búcsúztatta: ,Herbáriumod növényei elfonnyadnak, megszáradnak; de azok a babérlevelek, amiket mint ember és tanár gyűjtöttél magadnak, zöldülni fognak és nem asznak el sohasem Г 144 FREH A. (1876): Kőszeg viránya. — Ertesítvény a kőszegi kath. kisgymnasiumról 1875/76.: 3-33. pp., Szombathely.; FREH A. (1883): Kőszeg és vidékének viránya. —Ertesítvény a kőszegi kath. kisgymnasiumról 1882/83.: 2-63. pp., Szombathely. 145 GREDLER, P. V. M. (1863-1866): Die Käfer von Tirol nach ihrer horizontalen und vertikalen Verbreitung I-II. — Druck u. Verlag der J. Eberrle'schen Buchdruckerei, Bozen. 146 KUNCZ ADOLF 1841. december 18-án született a Vas megyei Sálon. Tanulmányait Keszthelyen kezdte, majd Szombathelyen a premontrei főgimnáziumban folytatta. 1863-tól tanár Szombathelyen, majd 1875-től 1884-ig a gimnázium igazgatója. Diákjával, a későbbi csillagász GOTHARD JENŐvel 1880-ban végzett Focault-inga kísérlete és telefonkísérletei nemzetközileg is jelentősek. Számos közéleti tisztséget viselt. Keszthelyen halt meg 1905. szeptember 12-én. Lásd: KUNCZ A. (1882): Ingakisérlet. —In: GERLÓCZYGY., DÜLÁCSKAG. & MÜLLER К. (szerk): A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-től aug. 27-ig Szombathelyen tartott XXI. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai, Budapest, 76-79. pp.; BODA L-né (szerk.) (1988): Kuncz Adolf- Kárpáti Kelemen. — Vasi Életrajzi Bibliográfiák, 23: 57 p., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely. 49