Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE próbálkozáshoz vezettek abból a célból, hogy megtalálják az öröklődés magyarázatát: ez jól illeszkedő előjátéka volt a MENDEL-féle kutatásoknak"

116 Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy „következetes" öröklődés csak gondosan vezetett beltenyésztés mellett tapasztalható. Ezen az úton indult el a későbbiekben MENDEL, Valószínűsíthető, hogy FESTETICS IMRE nem végzett örökléstani kísérleteket, felismeréseit a családi birtokon 1807-től igen nagy alapossággal vezetett ló- és juhtörzskönyvek adataiból meríthette. Friss szellemiségét bizonyítja a mennyiségi jellegek öröklődésére, a beltenyésztésre, a mutációra vonatkozó, sok esetben ma is figyelmet érdemlő meglátása.

117 A jelenkor a család egykori kőszegpatyi kastélyán, illetve a kőszegi CHERNEL-ház falán elhelyezett márványtáblával tiszteleg FESTETICS IMRE tudós munkássága előtt.

1 * 8 Ha a CHERNEL-család múltjában búvárkodunk, már a régebbi krónikákban is számos jelét találhatjuk a természet szépségei iránti fogékonyságnak. CHERNÉL FERENC (1778-1864), aki 1858-ban került ülnöknek a kőszegi táblához, hivatalos teendői mellett, mint kiváló juhtenyésztő szerzett magának nevet. Szabadidejében a madarászatnak hódolt. Kertjében épített madárrepdében számos madarat tartott és gondozott.

119 CHERNÉL KÁLMÁN (1822-1891) történész volt,

120 de érdeklődött a természettudományok, különösen a madármegfigyelés iránt. ,JCőszeg sz. kir. város jelene és múltja" című könyvében (CHERNÉL, 1877) a város állatvilágáról így írt: ,/4 növények mennyiségéhez arányosítva az állatok száma csekélyebb ugyan, mintsem hogy ezek létük, vagy hi116 OREL, V. & WOOD, R. J. (1998): Empirical genetic laws published in Brno before Mendel was born. — J. Heredity, 89: 79-82. [Lásd SZABÓ T. A. (1999): idézett munkája,] 117 SZABÓ T. A. & POZSIK L. (1989): I. A magyar genetika első tudományos emléke, П. Festetics Imre (1819): A beltenyésztésről (A természet genetikai törvényei). :

— Tudomány, 12: 45-47.; SZABÓ T. A. & POZSIK L. (1990): A magyar genetika születése: Festetics Imre elgondolásai a beltenyésztésről és a „természet genetikai törvényeiről" - 1819-ben (BrunnBrno). Festetics Imre születésének 225. évfordulójára. — Természet Világa, 121(12): 50-56. +I-IL; SZABÓ T. A. (1993): Festetics Imre (1764-1847). — Vasi Szemle, 45(1): 91-96.; SZABÓ, T. A. (1997): Genetic laws of nature published by I. Festetics (Brunn 1819).. Antecendents of the Mendelian Revolution (Brünn 1865-1900) in Western Hungary. —

XX

th Int. Cong. Hist. Sei., Liege, Belgium. —

In: OPSOMER, С (szerk): Biological and medical Sciences in contemporary period., sect 8(5): 354. p.; SZABÓ T. A. (1998): Festetics Imre: (1764 Simaság - 1847 Kőszeg) és „A természet genetikai törvényei". I, Juhtenyésztési viták. Festetics Imre gróf úr további magyarázatai a beltenyésztésről. П. Festetics Imre -a korszerű örökléstan és származástan fényében. —In: TOTHÁRPÁD F. (szerk.): Történelmi és művészeti antológia Kőszegről П. — Kőszegi Várszínházért Alapítvány, Kőszeg, 88-93. pp., 93-98. pp. 118 NÉMETH M. (1997): Emlékezés az első magyar genetikusra. — Vasi Szemle, 51(5): 677-678. 119 PALATÍNUS J. (1911): Vasvármegyei nemes családok története. — Szombathely. 120 BARISKA I. (1988): Ecsetvonások Chemel Kálmán portréjához (1822-1891). — Vasi Szemle, 42(4): 555-566.; CHERNÉL KÁLMÁN nyomtatásban megjelent naplójegyzetei: Életpályám története. — Kőszeg és Vidéke L évf, 1881.; Visszaemlékezések 1848-49-re, и.о., VI. évf, 1886.; Naplótöredék, и.о., VI. évf., 1886. stb. 38