Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNET» ÁTTEKINTÉS anyuk által a vidéken szembeszökő föltűnést, vagy jelentékeny hézagot okozhatnának; minthogy azonban ..., egyes vidékek jellemzésére segéd eszközül szolgálnak, mellőzhetetlennek tartom, Kőszeg s vidéke állatvilágát rendszeres sorozatban bemutatni; úgy a mint 36 évi szorgalmas megfigyelések folytán e részben magamnak tapasztalást szereztem." A szerző listája azonban sokkal több egyszerű felsorolásnál, mert a fejők nagyobbik részéhez gyakoriságuk, elterjedtségük kapcsán részletes megjegyzéseket is fűzött. Természetesen a madarakat magába foglaló rész a legterjedelmesebb. A szerző figyelme azonban csak a gerinces állatokra terjedt ki, a gerinctelen állati szervezetek felsorolásától eltekintett: »... Messze vezetne célunktól, ha a rovarok (Insecta), pankányok (Arachnidae),

X2X férgek (Vermes) osztályainak nemeit, fajait részletesen akarnók felsorolni, elég legyen annyit fölemlíteni: hogy közép Európa lapály- és dombvidékein előforduló pókok, férgek nagyobb része, különösen a rovarok osztályából a Coleopterák (Téhelyröpük), Hymenopterák (Hártya röpük), Orthopterák (Egyenes röpük), Hemipterák (Fél röpük), Neuropterák (Reczés röpük), Lepidopterák (Pikkely röpük), Dipterák (Két röpük) rendjéből kisebb nagyobb családokban egyes, vagy többes rajokban és fajokban határának, ugy vidékének téréin, létezésük feltétele szerint honosak." Az állatvilágot bemutató fejezet végén, a Kőszeg környékén tenyésztett, illetve ipari szempontból jelentőséggel bíró állatfajok ismertetése található. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a Kőszeg környékének növényeit bemutató fejezet sokkal részletesebb, mint az állatokkal foglalkozó. Betudható ez annak a ténynek, hogy a könyv megírásának időpontjára már megjelent FREH ALFONZ ,JCőszeg viránya" című munkája,

122 amelyet CHERNÉL KÁLMÁN teljes egészében átvett. FREH ALFONZ tollából az állatvilágot, így a rovarokat, pókszabásúakat is kimerítően tárgyaló munka azonban csak 1878-ban látott napvilágot. CHERNÉL ISTVÁN (1865-1922) a magyar ornitológia kiemelkedő alakja.

123 Már 12 éves korában, 1877-ben megkezdte naplójának írását, amelyben madártani 121 pókszabásúak - Arachnida 122 FREH A. (1876): Kőszeg viránya. — Értesítvény a kőszegi kath. kis gymnasiumról 1875/76.: 3-33., Szombathely. 123 ALMÁSY GY. (1921): Chemelházi Chernél István [Stephan von Chernél zu Chemelháza]. —Aquila, 28:7-13 [Í4-21].; CSÖRGEY T. (1921): Chemelházi Chemel István, 1865-1922 [Stephan von Chemel zu Chemelháza, 1865-1922]. — Aquila, 28: 22-26 [27-32].; WÁRGA K. (1922): Chemel István (1865-1922). — Term. tud. Közi. (1918), 54: 89-92.; WARGA K. (1922): Chemel István, 1865-1922. —Nimród Vadászlap, 43: 62-63.; DABASYFROMM G. (1929): Chemel István. — Vasvármegyei Múzeum Évkönyve (1927-1929): 54-69.; MANNSBERG A. (1930): Chemelházi Chemel István életének rövid áttekintése. — Kócsag, 3: 1-10.; CSABA J. (1942): Chemelházi Chemel István emlékezete halálának 20. évfordulóján. — Vasvármegye (1942. febr. 22.), 75: 5-6.; CSABA J. (1963): Chemel István. Halálának 40. évfordulójára. —Savaria, a Vas megyei Múz. Ért., 1: 49-55.; VERTSE A. (1965): Chemel ünnepségek Kőszegen. A Chemel-emlékkiállítás megnyitó beszéde [Chemel-Feierlichkeiten in Kőszeg. Eröfmungsrede der Chemel-Gedenksaustellung]. r— Aquila, 71-72; 11-13 [13-15].; MANNSBERG A. (1965): Chemel István, az ember [Stephan Chemel, der Mensch]. —Aquila, 71-72: 17-25.; Teljes irodalmi munkásságának bibliográfiáját részletesen közű: VÉRTESI P.-né (1981): Chemel István. — Vasi Életrajzi Bibliográfiák, 5: 111 p., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely. 39