Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Hazánknak a töröktől meg nem szállt nyugati felében a katolikus műveltség központja Nagyszombat volt. E városban alapította meg a jelentős természettudományos érdeklődésű bíboros érsek, PÁZMÁNY PÉTER (1570-1637) 1635-ben, a később róla elnevezett egyetemet (amely az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem elődje). A keleti országrészben azonban a protestantizmus a XVII. században is megtartotta vezető szerepét a szellemi életben. Elegendő JOHANNES COMENIUS AMOS (1592-1670) és a sárospataki főiskola kisugárzására,

33 vagy a kolozsvári főiskolát újjászervező APÁCZAI CSERE JÁNOS (1625-1659) munkásságára utalnunk. 2.2. Az állattani kutatások fellendülése a török kiűzése után Az első, magyar szerzőtől származó rovartani munka Wittenbergben, 1637-ben jelent meg REGÉCZI HORVÁTH ANDRÁS (?-?) tollából, ,JDisputafío Physica de Insectis" címen.

34 Ezt követte 1702-ben, már magyar nyelven, MISKOLCI GÁSPÁR (1628-1696) „Egy Jeles Vad-kerf-je

35 A későbbiek során MOLNÁR JÁNOS (17281804) és GÁTI ISTVÁN (1749-1843) is adott ki magyar nyelvű természethistóriákat.

36 Azonban a természetrajzi ismeretek még mindig elsősorban orvos-botanikai tudást takartak, így nem meglepő, hogy a mérföldekkel előbbre járó orvosi, botanikai, etnobotanikai ismeretek mellett a tudományos állattani kutatás és ismeretfelhalmozás csak évszázadokkal.később indult meg. Az Európát behálózó új szellemi mozgalmak azonban a hazai állattani kutatások fellendülését is magukkal hozták. A XVII. század végén a keresztény Európa összefogása nyomán megindult a török nagyhatalmi terjeszkedésének megállítása és a meghódított területek visszafoglalása. A harcokban jelentős szerepet vállalt a bolognai születésű LUIGI FERDINANDO MARSIGLI (MARSILIUS) (1658-1730), aki tíz évet töltött Magyarországon a 33 RÉVÉSZ I. (1948): Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban. — Budapest. ;

' 34 TÓTH L. (1938): 300 éves az első magyar tudományos rovartani munka. — Term. tud. Közi, Pótfüzetek, 70(1): 34-36.; SZÉKESSY V. (1939): Horváth András az első magyar entomológus élete és munkája. —MTA Mat. Term. tud. Ért., 58: 755-770. 35 Egy Jeles Vad-Kert, Avagy az oktalan állatoknak öt könyvekbe foglaltatott teljes históriája. 1702, Lőcse. Újabb kiadása 1983-ban jelent meg (Magvető Kiadó, Budapest), STIRLING JÁNOS utószavával. 36 MOLNÁR J. (1783): A természet három országának rövid ismertetése, kezdet gyanánt. — Magyar Könyv Háza, 1(4): 175-232.; GÁTI I. (1792): Természet históriája. — (A kiadás helye nincs jelölve), GÁTI I. (1795): A természet históriája, melyben az ásványoknak, plántáknak és az állatoknak három világok azoknak megismertető bélyegeivel, természetekkel, hasznokkal, hazáj okkal, rendbeszedve és a gyenge elméhez alkalmaztatva, mind együtt magyar nyelven legelőször bocsátja ki. — Pozsony Wéber S. P. (Második kiadás: u. o., 1798). Érdekességként említem meg, hogy MOLNÁR JÁNOS-tól ered az ,4llat", ,/iövőtény" (= növény) és az ,/ísvány" szavaknak, mint természetrajzi műszavaknak a bevezetése. 18