Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS török ellem hadműveletekben. 1682-ben lépett osztrák katonai szolgálatba és ekkor utazott először Magyarországra. 1683-ban török fogságba esett, majd a törökök Budára hurcolták.

37 Vízhordó lett a várban, így alkalma volt megismerni az erődítés gyenge pontjait. A keresztény seregek közeledtére megszökött. A Buda várát ostromló hadsereg hadmérnök-ezredeseként szolgált az 1684. évi meghiúsult, majd az 1686. évi sikeres ostromban. A karlócai béke után, 1699-ben LIPÓT császár a déli, törökmagyar határvonal kitűzésével bízta meg.

38 Mintegy húsz évig kutatott a Dunamedencében> a Dunántúl és a Rábaköz katonai feltérképezése is nevéhez fűződik. A Duna-medencével kapcsolatos kutatási eredményeit első ízben 1700-ban Nürnbergben jelentette meg, „Danubialis operis prodromus'' címmel, amely munkája már előrevetítette a hatalmas Duna-monográfiát. A polihisztor MARSIGLI növény- és állattani megfigyelései CLUSIUS után a legrészletesebb adatközlések a Duna-vidék élővilágáról. Az alapvető munka 1726-ban Amszterdamban látott napvilágot Danubius Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus, et in sex tomos digestus " címmel, hat fólió kötetben, 282 rézmetszetű táblával, latin nyelven.

39 A műben különös jelentőségűek - a növénytani adatok mellett bennünket különösen érdeklő - hazánk faunájára vonatkozó közlések. Külön kötetben mutatta be a Duna halait, egy másikban a folyó madárvilágát. „Catalogus Plantarum circa Danubium" című munkájában a Dunamente növényvilágát ismertette.

40 37 Szökése után I. LIPÓT ezredesnek nevezte ki és Sopronba küldte, az egykori Kossowházban (Füredi-ház) lakott. MARSIGLI 1685-ben itt írta meg "Bevanda Asiatica" („Az ázsiai ital") címmel a kávéról, annak természetrajzáról, főzési módjáról, a fogság alatt szerzett tapasztalatait. További részletek miatt lásd: Cs. E. (1941): Marsigli természettudós soproni kapcsolatai. — Soproni Szemle, 5(2): 146.; Cs. E. (1963): Marsigli soproni szereplése. —Soproni Szemle, 17(2): 191. 38 Pontosabban fogalmazva, MARSIGLI az osztrák határkijelölő bizottságot vezette. Térképésze korának egyik legkiválóbb térképrajzolója, a nürnbergi származású JOHANN CHRISTOPH MÜLLER volt. MARSIGLI, MÜLLER térképeivel és helyszínrajzaival kísért jelentései 300 éven át vártak „felfedezésükre" a Bécsi Állami Levéltárban. Szerencsére a térképek MARSIGLI gazdag tartalmú jelentései mellett maradtak fenn. Az általuk hordozott információk szolgáltak alapul MÜLLER 1702 és 1703 között Nürnbergben végzett páratlan térképező tevékenységéhez, amikor elkészítette a 41 szekciós határtérképet, a „Magyar Monarchia" országainak térképét, a Duna-monográfia vízrajzi térképeit, valamint az 1709-ben megjelent Magyarország térképét. (Részletesen lásd: DEÁK A. A. (1999): Béke és térképek (J. C. Müller ismeretlen kéziratos térképei). — In: „Л Közgyűjtemények és a Tudomány''' konferencia. Program és előadáskivonatok, 1999. július 1-2., Budapest, 23. p. 39 A művet francia nyelven, 1744-ben Hágában újból kiadták. A térképmellékleteket ,JM Hongrie et la Danube" címen külön kötetben is kinyomtatták Hágában, 1741-ben. A kötetek egy sorozata a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban is megtekinthető. 40 További részletek végett lásd: HANÁK J. (1849): Az állattan története és irodalma Magyarországban. — Kiadta Pólya József, nyomatott Lukács és társánál, Pesten.; BELICZAY J. (1881): Marsigli élete és munkái. Budapest; GAÁL I. (1930): Marsigli kutatásai hazánkban. — Term. tud. Közi, 62: 593-603.; UHERKOVICH G. (1959): Marsigli hazánk egykori nagy kutatója. — Jászkunság, 5: 128-131.; KÁDÁR Z. & PRISZTER SZ. (1992): Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. — Akadémiai Kiadó, Budapest. 19