Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

TÖftTÉNETI ÁTTEKINTÉS történet első magyar nyelvű nyomtatványának, mely ráadásul az első rézmetszetek­kel díszített magyarországi könyv is. 28 Művében FRANKOVITH például a „serapi­umkenet" összeállításához mintegy hatvan, könnyen hozzáférhető, hazai előfordulá­sú növényt sorolt fel. Ez a tény a szerző botanikai tájékozottsága mellett szól. Egyi­ke lehetett azon XVI. századi orvosbotanikusoknak, akik ismerték a növényeket, de azokat csak gyógyászati alapanyagnak tekintették. 29 FRANKOVITH GERGELY és BEYTHE ISTVÁN egymással tudományos kapcsolatban állhattak, hiszen utóbbi dicsé­rő tetrastichont írt FRANKOVITH művéhez. 30 Nagyon valószínű és számos adattal bizonyítható is, hogy a XVI-XVII. szá­zadban már nemcsak orvosbotanikai, hanem magas színvonalon készült, más tartal­mú természettudományos irodalom is létezett hazánkban, amelyeknek legnagyobb része azonban kéziratban maradt, vagy nyomtalanul elenyészhetett. Külföldi írók utalásai, idézetei nyomán alkothatunk csak képet azokról, a kor elvárásainak sok te­kintetben eleget tevő természettudományi művekről, amelyek a vérzivataros évszá­zadok során elpusztultak. A XVI. század úttörő természettudományos írói általában itáliai egyetemekről hozták tudásukat és lelkesedésüket - de kivétel például MELIUS PÉTER. Annak ellenére, hogy a reformáció térhódítása idején csökkent az itáliai egyetemek jelentősége, a német egyetemek előtt még mindig a holland, vagy angol egyetemeken tanultak honfitársaink. Akik orvosi, különösen botanikai tudásukat tö­kéletesíteni akarták, azok a német egyetemek mellőzésével közvetlenül a déli egye­temekre mentek, vagy pedig tanulmányaik befejeztével siettek oda. így amikor a XVTI. században a botanika térhódítása megindult, nálunk már a honi talajon nőtt művelői voltak. 31 Ezt a hagyományos felfogást azonban, amely a tudományosan rendszerezett korai magyar növényismeretet nyugati forrásokból merített ismeretnek tekintette, meglehetősen átalakítják az újabb kutatási eredmények. 32 / • betegségük ellen való orvosságok is be vannak irua, mellyeket Isten az ő nagy io voltábul es ajándékából. Emböröknek egessegekre rendölt. Ecclesiast. 38. Tiszteld az orvost az sziksegert,.\59>%. Esztendőben. Nyomlatot Monyorokereken Manlius János által. — A könyv első kiadása Németújvárott jelent meg, a feltételezések szerint 1582 és 1585 között, a fentebb idézett kiadás annak utánnyomása. Részletesen lásd: BORSA (1956): idézett műve. 28 V. ECSEDY J. (1999): A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában, 1473­1800.— Balassi Kiadó, Budapest. JOANNES MANLIUS Nyugat-magyarországi munkásságáról számos adat található a kiadványban. - ­29 GOMBOCZ E. (1936): idézett műve. 30 FLATTK. (1895): Frankovith Gergely és orvos-botanikai műve. — Term. tud. Közi, Pótfüzetek, 27:49-59.; BORSA G. (1955): Ismeretlen Manlius-naptár. —Magyar Könyvszemle (S. N.), 5: 114-117.; Az ajánlás a második kiadásban így hangzik: ,ßxcellentissimi ас doctissimi Viri Domini Stephani Beythe, Superattendentis per Vngarian digniss. & c. Testa­tum."LÁSD: BORS A (1956): idézett műve. 31 ERNYEY J. (1912): Természettudományi mozgalmaink a XW-XVIII. században. — Term. tud. Közi, Pótfüzetek, 44: 113-129. 32 Lásd SZABÓ T. A. fentebb idézett munkáit. 17

Next

/
Thumbnails
Contents