Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A Magyar Madártani Egyesület kiadásában megjelenő ,Jtfadártani Tájékoztató"-ban és a „Szélkiáltó"-Ъш rendszeresen publikálásra kerültek a legújabb ormtofaunisztikai újdonságok, érdekesebb megfigyelések, melyekben számos Nyugat-magyarországi előfordulási adat található (ANONYM, 1979a, 1979b, 1982, 1984, 1987a, 1987b, 1988; 1993; HADARICS, 1995; HARASZTHY és MOLNÁR, 1981; KÁRPÁTI, 1999; MOLNÁR, 1982e, 1983, 1984a, 1984b, 1985a, 1985b, 1985c, 1985d, 1992, 1993; PELLINGER és SOPRONI, 1995). Ennek a folytatását képezi a „Tűzöl? hasábjain megjelenő sorozat. A közleményekben a hazai ritka és érdekes előfordulásokat összegzik a szerzők, melyekben számos Nyugat-magyarországi előfordulás fedezhető fel (HADARICS, 1996a, 1996b, 1996c, 1996d, 1997a, 1997b, 1997c, 1998a, 1998b, 1998c, 1998d, 1999d, 1999e, i999f). íb : ' • A Madártani Tájékoztató"-Ъап olvashatjuk az un. „rendellenes előfordulások" listáit, amelyben átnyaralo,' áttelelő, vagy éppen késői és korai vonulók, költőpárok adatait találjuk (MOLNÁR, 1987; METZL, 1989; PELLINGER és MOGYORÓSI, 1989; AMBRUS, 1991; JÁNOSKA, 1993b). A havasi csóka (Pyrrhocorax graculus) első hazai bizonyító példányát MOLNÁR LAJOS ejtette el Döröskén, 1933. január 24-én (CSABA, 1937b). További egy példány megfigyelése ismert, Egervár mellől (1935. november 17.). FARAGÓ SÁNDOR és NÁHLIK ANDRÁS 1985. február 11-én á yelemi Hosszú-völgyben figyeltek meg egy példányt. Megjelenése összefüggésben lehetett a zord időjárással 0-15 °C-os hőmérséklet), ilyenkor ugyanis jelentős a migrációja (FARAGÓ és NÁHLIK, 1985). A Fertő mellől (Feketeváros 353 ) SCHENK JAKAB jelezte előfordulását (SCHENK, 1930Í). Ugyanitt SOLYMOSY LÁSZLÓ is megfigyelte (SOLYMOSY, 1936). A fenyőrigó (Turdus pilaris) Nyugat-magyarországi költését először MOLNÁR LAJOS mutatta ki (lásd CHERNÉL, 1901). Az elmúlt évtizedekben megszaporodtak a fészkelési adatok, így lassan alkalmi hazai fészkelő fajnak tekinthetjük. Legutóbb Fertő-melléki (Sarród) költéséről számoltak be (HADARICS et al., 1993c). A Hanságból MOSANSKY ARISZTID tudósított előfordulásáról (MOSANSKY, 1964). A karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) századunk második felében érte el a Kárpát-medencét, azóta alkalomszerűen többször feltűnt. A faj első Nyugatmagyarországi észlelésének időpontja: Fertőrákos, 1990. július 24., amikor MOGYORÓSI SÁNDOR és munkatársainak egy kifejlett tojót sikerült megfogniuk (idézi SZÍN AI, 1995). Azóta több alkalommal is előkerült (MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998b). 1992-ben történt a citrombillegető (Motacilla citreola) első hazai jelölése (HADARICS et al., 1992a). A Soproni-hegységben, viszonylag bővebb vízhozama miatt, egyedül a Rákpatak alkalmas a vízirigó (Cinclus cinclus) fészkelésére, itt azonban kevés a fészkeFeketeváros, település a történelmi Sopron vármegye Kismartoni járásában, jelenleg Purbach am Neusiedler See (Ausztria). 200
