Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE szám a parlagi sas (Aquila heliacá), а fekete sas (Aquila clangá), a sarki csér {Sterna paradisaeá) és a sárgacsőrü kenderike (Carduelis flavirostris) megfigyelésével 259re emelkedett (HADARICS, 1995). A Hanságban a gerincesek teljes körére kiterjedtek SEY OTTÓ tanulmányai (SEY, 1959, 1964), de a hangsúly a fajok előfordulási aránya miatt a madarakra esett, ezért is említjük a publikációkat itt. Második közleményében a Hanságból 187 gerinces állatfajt sorolt fel, ezek között 120 madárfajt. KÁRPÁTI LÁSZLÓ tevékenysége meghatározó a Fertő és madárvilága életében. Munkássága jelentős adattömeggel járult hozzá az avifauna megismeréséhez, az ott élő madarak és a táj változásainak kapcsolatához. Ugyanakkor ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenységét is ki kell emelnünk (KÁRPÁTI, 1978C, 1980, 1981, 1983a, 1983d, 1983e, 1986, 1989b). Sopron és a Fertő környéke háború előtti ornitológiai kutatása történetének részleteit KÉVE ANDRÁS (1983), míg háború utáni történetét KÁRPÁTI LÁSZLÓ (1991a) dolgozta fel. A Fertő madárvilágának ökológiai vizsgálata eredményeit KÁRPÁTI LÁSZLÓ összegezte (KÁRPÁTI, 1979b, 1983b). Az MME Soproni Csoportja 1991-ben indította útjára a „Szélkiáltó'''' című időszakos periodikát azzal a céllal, hogy a csoportban tevékenykedő madarászok, természetvédők lapjaként az elért eredmények fóruma lehessen. A periodika 1993tól a MME helyi, a Nyugat-Dunántúlon tevékenykedő csoportjainak közös kiadványaként jelenik meg. Elsősorban a Fertő és a Hanság madárvilágával kapcsolatos írások jelennek meg a „Szélkiáltó" hasábjain. A Fertő, mint természetvédelmi objektum vizsgálata szinte végigvonul a XX. század ilyen jellegű hazai és ausztriai szakirodalmán. Jelen esetben nem lenét cél a teljes irodalom bemutatása, de még csak idézése sem. Ebből a szempontból számos bibliográfia ajánlható,

292 bizonyos munkák említése azonban célszerű. A KAÁN KÁROLY által elindított, a hazai természeti értékek számbavételére irányuló mozgalom több, kiváló irodalmi művet hozott létre (KAÁN, 1932). Gondoljunk csak vissza PAUER ARNOLD idézett írására (PAUER, 1932). Ebbe a sorba illeszkedik FÖLDVÁRY MIKSA sorozata is, amelyben a „Felső-Dunántúl" természeti értékeit mutatta be. Munkájában számos adat található a Fertőről és a Hanságról is (FÖLDVÁRY, 193435). A Fertő állatfajainak, a már említetteken kívül ALDOBOLYAI NAGY MIKLÓS (NAGY, 1940), növényvilágának Soó REZSŐ

293 kért feltétlen oltalmat. SCHENK JAKAB neve összefügg a nagy kócsag (Egretta alba) hazai védelmével. A nagy kócsag azonban sokkal több volt, mint a kipusztulás szélére sodródott madárfajunk, megmentése a magyar természetvédelem jelképévé is avatta. SCHENK 292 AUMÜLLER, St. (1956); Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes II. Naturwissenschaften. — Eisenstadt.; CSAPODY I. (1956): A soproni természetvédelem múltja, jelene és feladatai. —SoproniSzemle, 10(3): 230-255.; LÁSZLÓFFY W. (szerk.) (1972): A Fertő-táj bibliográfiája. — Győr-Sopron megye Tanácsa, Győr. 293 Soó R. (1937): Pusztuló magyar tájak. — Búvár, 3(1): 3-7; 3(3): 168-171. 179