Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE . - ; i i . i ; JAKAB „kócsagmentő" munkája így a hazai természetvédelem egyik élharcosává is avatta őt (SCHENK, 1922b, 1924b, 1930g, 1934d, 1935); A harmincas évektől kezdve VARGA LAJOS indított évtizedekig tartó, szívós harcot a Fertő osztrák részről kezdeményezett lecsapolása ellen. Tudományos érvei, szépírói tehetsége nyomán született írásai sikerrel vették fel és nyerték meg a küzdelmet az osztrák tervezettel szemben (VARGA, 1930c-p, 1931a, 1931b, 193 ld, 1932b, 1933a-d, 1936b, 1937,1939b). Említést érdemel számos további helyi szerző írása is, akik szintén a Fertő védelméért ragadtak tollat (BORSICZKY, 1930a, Í93öb, 1931; FEILER, 1930). Bár meghaladja jelen dolgozat kereteit, de utalnunk kell a Hanság lecsapolásara is, amely teljesen átalakította a vidéket és hatása napjainkig maradandónak bizonyult, a természetvédelem minden erőfeszítése ellenére.

294 Nem szabad ugyanakkor elhallgatni azt a tényt sem, hogy a tó ausztriai oldalán megjelent kiadványok is fényt vetettek a természetvédelem határokhoz nem köthető létére és fontosságára (STEINPARZ, 1926; STRÓBL, 1928-29; IRLWECK, 1930a, 1930b; PÉNZ, 1932, 1933; NAUMANN, 1939; MEISINGER, 1947, 1950; MACHURA, 1936, 1948; AUMÜLLER, 1950, 1969; FESTETICS, 1968b; OHRENBERGER, 1971). Nem lehet véletlen, hogy a határ két oldalán évtizedek óta aktív munkakapcsolatban levő kutatók, természetvédők munkája nyomán létrejöhetett a Fertő-Hanság Nemzeti Park, amely országhatáron átnyúló intézményként hivatott a Fertő és a Hanság természeti értékeit megóvni (CSAPODY és KÁRPÁTI, 1989; KÁRPÁTI, 1990, 1994). Madártani kutatások a Soproni-hegységben és Sopron környéken A madártani kutatások kezdeteiről (G. A. SCOPOLI, BÉL MÁTYÁS munkássága) egy korábbi fejezetben már szót ejtettünk. Említettük, hogy BÉL MÁTYÁS-tól, 1723-ból származik az első hazai alkalmazott madártani adat, amelyben az 1718-as évben, a soproni szőlőket ért seregélykárokról emlékezik. Ennél azonban sokkal korábbi időkből is vannak feljegyzések a seregélyek (Sturnus vulgaris) pusztításairól. így például Sopronban, 1602-ben jegyezték fel az alábbiakat: „... és még Mihály napja előtt megkezdődött a szüret, mert a seregélyek a szőlőkbe hatalmas kárt okoztak." (FAUTH). Hasonló károkat okozhattak ä madarak 1660-ban is: „... a seregélyek nagy kárt tettek, de nem tudtak ellenük védekezni." (PAVR). Á Fertő melléki szőlőket a XVIII. században ért seregélykárokról szóló híradások is megtalálhatók CSATKAI ENDRE egyik cikkében (CSATKAI, 1965). A Fertő melléki szőlőskertek „madárellenségeiről" értekezett SCHENK JAKAB (SCHENK, 1920c). 294 KÁROLYI Z. (1957): A Fertő és Hanság vízügyi kérdéseinek mai állása. — Soproni Szemle, 11(1-2): 34-43.; BORONKAI P. (1968): A Fertő tó megmentése. — Soproni Szemle, 22(1): 61-64.; ZÁDOR A. (1982): A Hanság lecsapolásának története. — Soproni Szemle, 36(4): 338-348. 180