Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE ausztriai Fertőzugban táplálékát a Fertőről, kisebb szikes tavakról és a környező mezőgazdasági területekről szerzi (GLUTZ és BAUER, 1982). A csüllő (Rissa tridactylá) korábban ritka vendég volt a Fertő mellett (BREUER, 1947b), napjainkban, főleg halastavakon, szinte minden évben észlelik (HADARICS, 1998a; MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998b). A lőcsért (Sterna caspiá) első ízben 1804-ban figyelték meg hazánkban, ezt követően 85 évig nem észlelték újra. 1937-ig mindössze öt alkalommal találkoztak vele Magyarországon. Az ötvenes évek elejéig a Fertőmelléken, Moson-Szentandrás

291 és Illmic környéki szikes tavakon észlelték (BERETZK, 1954). Ettől kezdve egyre szaporodtak hazai megfigyelési adatai (BERETZK és KÉVE, 1971; HADARICS, 1998c). A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban (Mekszikópuszta) 1989 közepétől élőhelyrekonstrukciós munkálatok indultak el (KÁRPÁTI, 1987d, 1988b, 1991b, 1993). A rekonstrukció első éveiben kisebb küszvágó csér {Sterna hirundő) telep alakult ki a Nyéki-szállás legkeletibb szigetének végén. 1990 nyarán még 27 pár költött a szigeten, de a hullámzás partfal pusztító munkája és a nád rohamos záródása miatt a költőpárok száma 1992-re hatra apadt (MOGYORÓSI, 1992). Különféle „szigetépítési" módszerekkel több mesterséges szigetet hoztak létre, melyeken az elkövetkező években újra megtelepedhettek a költőpárok (PELLINGER és MOGYORÓSI, 1994). 1990-ben a dankasirály (Larus ridibundus) telep legszélén hat pár kormos szerkő (Chlidpniaspiger) is költött (KÁRPÁTI, 1993; PELLINGER, 1995C). A kis csér (Sterna albifrons) egykori fertői fészkelésének adatait BERETZK PÉTER összegezte (BERETZK, 1940). Újabb fertői megfigyelései 1996-ban és 1997ben történtek (HADARICS, 1998C; MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998a, 1998b). A füleskuvik (Otus scops) Fertő vidéki fészkelése is ismert (RANDIK, 1959). A karvalybagoly (Surnia ulula) példányait a tó osztrák oldaláról mutatták ki (GRÖGL, 1940,1949). Hazánkból eddig csak két adata van a fajnak. A réti fülesbagoly (Asio flammeus) az egyetlen fészeképítő bagolyfajunk. Hazánkban csak a Hanság számít többé-kevésbé állandó fészkelőhelynek (CERVA, 1896, 1930a, 1930b; KABÁCZY, 1930), de a Hanságon és a Fertőn kívül még számos helyen figyelték meg fészkelését Magyarországon (SCHMIDT, 1960; HARASZTHY, 1998). A rozsdástorkú pityert (Anthus cervinus) Fertőújlak mellett figyelték meg (HADARICS, 1997d). A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) fertői előfordulásáról cikkezett RUDOLF ZIMMERMANN (ZIMMERMANN, 1940a, 1940b). A faj fertői fészkelését egykoron GRESCHNIK JENŐ is elképzelhetőnek tartotta (GRESCHNIK, 1930). Mosonszentandrás, település a történelmi Mosón vármegye Nezsideri járásában. Jelenleg Sankt Andrä am Zicksee (Ausztria). 177