Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A hosszúfarkú gébics (JLanius schach) első hazai észlelése a Hanságban, Fehér-tó mellett egy füzesben történt (HARASZTHY, 1979, 1998). Ez lett volna a faj egyetíen európai adata is egyben, azonban a bizonyító felvételek újbóli értékelése során kiderült, hogy a madár valójában a tövisszúró gébics és a vörösfejű gébics hibridje volt (JLanius collurio X Lanius senator) (MAGYAR et al., 1998). A dalmát nádi sármány (Emberiza schoeniclus intermedia) fertői adatai két publikációban is megtalálhatóak (KÉVE és SZIJJ, 1943, 1954). További fertői madártani adatokat találunk számos kisebb-nagyobb tanulmányban ( WETTSTEIN-WETTERSHÉIM, 1924; SEITZ, 1935a, 1938; STEINFATT, 1936; WIMMER, 1936; GOETHE, 1939, 1941; SMUK, 1955, 1972). A vízimadarak ökológiáját FESTETICS ANTAL vizsgálta. Kutatásainak súlypontja a Tószögre esett (FESTETICS, 1968a, 1970,1971; FESTETICS és LEISLER, 1968a, 1968b, 1970). A Fertőzug (Seewinkels) fészkelőmadaraival (SEITZ, 1942), a Fertő keleti partján vonuló apró madarakkal (NIETHAMMER, 1940), illetve a Fertő énekesmadaraival több tanulmányban is foglalkoztak (SEITZ, 1943) Egy múlt századi cikk tárgyalta „kacsák" előfordulását a Fertőn (UHLIG, 1898). Hansági madáradatok találhatók KIRÁLY IVÁN cikkében (KIRÁLY, 1957). Évszakos megfigyelési eredményeket ismertetnek az alábbi munkák: nyár végi megfigyelések (SOLYMOSSY, 1939d), őszi megfigyelések (REISER, 1924; KIRÁLY, 1930a), téli adatok (VASVÁRI, 1942c), valamint téli madárvendégek a Fertőn (SZALAY, 1905). A fertői madárkutatás történetéről számos adatot találunk CHERNÉL ISTVÁN történeti munkáiban (CHERNÉL, 1887b, 1887c, 1888a, 1889, 1890), SCHENK JAKAB madártani „töredékei"-ben (SCHENK, 1917a), vagy HERMAN OTTÓ iránymutató „vázlatában" (HERMAN, 1909). A Fauna Regni Hungáriáé madarakkal foglalkozó fejezete számára a hazai madártan történetét, benne a fertői madarászat történeti vázlatát SCHENK JAKAB (SCHENK, 1917b, 1918b) foglalta össze. LOVASSY SÁNDOR halhatatlan munkájában, a ,M^gyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaid című könyvében nemcsak madarak, de más gerinces taxonok fertői, hansági vonatkozásait is említette (LÖVASSY, 1927). RUDOLF ZIMMERMANN korábban már említett müve 1943-ig kimerítően tárgyalta a Fertő madárvilágával kapcsolatos megfigyeléseket. A második világháborút követő évtizedektől 1970-ig csak jelentéktelen mennyiségű adattal gyarapodott ismeretünk a terület avifaunájáról. Az elmúlt húsz év tömeges megfigyelései azonban szükségessé tették egy újabb névjegyzék összeállítását. A fajlista KÁRPÁTI (1983b) munkájára támaszkodik; a szerzők ezt egészítették ki az utolsó tíz év (49 új madárfaj) megfigyelési adataival (FARAGÓ és STERBETZ, 1985; HORVÁTH és KÁRPÁTI, 1988; HADARICS, 1990a, 1990b, 1991; HADARICS és PELLINGER, 1993b; HADARICS et ai, 1992b, 1993a, 1993b; MOGYORÓSI et al., 1991; PELLINGER, 1991a, 1991b, 1992a, 1992b, 1993a). A rendszeresen előforduló madarak adatait számítógépes adatbázis tartalmazza (SOPRONI, 1990). Az 1992. december 31-én lezárt lista 255, a Fertőn észlelt madárfajt tartalmazott (HADARICS és PELLINGER, 1993a). 1995-re ez a 178