Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE látni őket. Századunkban a bütykös ásólúd költésének első hazai adatát jelenti a petőházi megfigyelés (HADARICS, 1996e). 1997-ben az ülepítő tavon újra megfigyelték a faj költését (MOGYORÓSI, 1997). 1998-ban, Agyagosszergény határában, a Kardos-ér partján, rókakotorékban költött. Bár a fészek és a tojások megsemmisültek, tudományos szempontból az eset igen jelentős, hiszen a faj harmadik költése a környéken (HADARICS, 1999C). 1998-ban és 1999-ben a fertőújlaki Nyéki-szálláson számos példányt láttak (HADARICS, 1998b, 1998d, 1999c, 1999d, 1999e, 1999f). Ugyanakkor mindkét évben költött a faj az ausztriai Fertőzugban (Seewinkel). A sarki lúd keleti alfajának fehér színváltozatát (Anser caerulescens atlanticus) Fertőújlak mellett, 1996. január 5-14. között figyelték meg (HADARICS, 1998d; HADARICS et al., 1998; MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG, 1998a). A Fertőn előforduló vadludakról számos kisebb publikáció készült (FARAGÓ, 1991a, 1991b; HADARICS, 1991;PELLINGER, 1991b, 1992b, 1993a), illetve részletes tanulmányok is születtek (FARAGÓ, 1992, 1993a, 1993b, 1994; FARAGÓ és JÁNOSKA, 1995; PELLINGER, 1993b). Az Alpokalja egyéb területein megjelenő ritka lúd és réce fajokkal többen is foglalkoztak (VASVÁRI, 1928b, 1930b, 1932b; AUMÜLLER, 1964), ugyanakkor kisebb faunisztikai munkákban is előfordulnak adatok (ANDRÉSI, 1986). Az 1982-83-as tél könnyűnek ígérkezett a Fertőn, azonban a hirtelen februári hidegbetörést követő lehűlésben rengeteg madár pusztult el. Az előző évi nagy csapadékmennyiség és a hóolvadás következtében hatalmasra duzzadt belvíz keletkezett Mekszikópusztán a Cikes-legelőn. Ezen a helyen korábban a Fertőtől különálló szikes tó volt (CHERNÉL, 1889), 290 amely a Fertő és a Hanság lecsapolási munkái után száradt ki. A tó elég mély vizében kerceréce {Buçephala clangula), kontyos réce {Aythya fuligulá) és barátréce (Aythya ferina) csapatok is tanyáztak. Az üstökösréce (Netta rufmá) a Fertő hazai oldalán az 1980-as évek közepén fészkelt először, azóta általánosan elterjedt költőmadárrá vált a területen. 1980-tól fészkel rendszeresen az osztrák Fertőzugban is, elsősorban az ülmitzi Zickseen (TRIEBL, 1981). Természetesen korábbi megfigyelési adatai is ismertek (ANONYM, 1979b). Észlelt fészkelési adatait összegezte KÁRPÁTI LÁSZLÓ (1987a). Különösen tavasszal, vonulási időben tartózkodnak nagy számban, esetenként több százan is a mekszikópusztai élőhelyrekonstrukciós területen (HADARICS, 1998c, 1998d, 199?f; HARASZTHY, 1998). 1992. áprilisában a Nyéki-szálláson találták a faj újabb fészkét (MOGYORÓSI és PELLINGER, 1992). A réti sas (Haliaeetus albicillá) több adata ismert a Fertő környékéről (MADARÁSZ, 1896; HALLER, 1941; ANONYM, 1980a), illetve az osztrák oldalról is (HAFNER, 1951). „... a Mekszikó tőjén elterülő Csikes, hol a Schwarze Seeschwalbe (Hyrochelidon nigra) [kormos szerkő - Chlidonias niger] szazával költ." (CHERNÉL, 1889). A tó, SCHENK JAKAB által, a Fertőzugra készített természetvédelmi tervben is szerepelt. 173