Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE de ő írta a korábban már említett első, úttörőnek számító dipterologiai munkát is Sopron légyfaunájáról (FÁSZL, 1878); Kezei között két, kiváló madarásszá lett diák is tanult, CHERNÉL ISTVÁN és CSÖRGEY TITUS.

279 CSÖRGEY első fertői útját 1892. május 1-én tette meg FÁSZL vezetésével. Iskolája mintegy 1000 példányt számláló madárgyűjteményének java részét maga gyűjtötte és preparálta. FRIVALDSZKY JÁNOS hazánkból kimutatott új fajokat tárgyaló munkájában a Fertőről is közölt új madárelőfordulásokat (FRIVALDSZKY, 1879). Ritka kóborló madarunk, a pusztai ölyv (Buteo rufinus) fertői, hansági előfordulásairól tudósított JULIUS FINGER (1857a) és MADARÁSZ GYULA (1883,1884). Számos lúdalkatú fertői előfordulását publikálta PETÉNYI SALAMON (1884). CHERNÉL ISTVÁN 1880-tól kezdve többször is meglátogatta a Fertőt. Ebben az időben született az énekes hattyú (Cygnus cygnus) fertői előfordulásáról tudósító cikke (CHERNÉL, 1883). Az egyetem elvégzése után, 1888-tól apja kívánságára közigazgatási gyakornokként hivatali szolgálatot teljesített Sopronban, 1889-ben azonban beadta lemondását és visszatért Kőszegre. ALEXANDER HOMEYER 1892-ban Magyarországon és Erdélyben tett utazásai során a Fertőt és a Hanságot is érintette. Élményeit, amelyekét madártani megfigyelések gazdagítanak, ugyanabban az évben jelentette meg (HOMEYER, 1892-93). ORTVAY TIVADAR nagyszabású, Pozsony vármegye állatvilágát bemutató munkájában is számos fertői adatra bukkanhatunk (ORTVAY, 1902). A tó és környéke állatvilágát mutatta be RAPPENSBERGER VIKTOR (RAPPENSBERGER, 1904): LENDL ADOLF-nak is ismertek a területre vonatkozó madártani adatai (LENDL, 1895, 1896, 1897). A heringsirály (Larus fuscus) fertői előfordulásáról cikkezett MADARÁSZ GYULA (1899C). TSCHUSI SCHMIDHOFFEN (1899a) egykori válaszában is idézte az előfordulási adatot. SZALAY LAJOS ELEMÉR (1908) a kontyos réce (Aythya fuligulá) nyári, fertői előfordulását figyelte meg. EGERVÁRY GYULA a nagykócsagról cikkezett, amelyet Fertőmeggyes

280 határában figyelt meg (EGERVÁRY, 1909). nultam kitömni, ő vezetett be a szabadban való kirándulásokon a madárélet megfigyelésébe, ö tanított meg, hogy kell kirándulásokon nemcsak nézni, hanem látni, s a látottakból tanulságot szerezni" (Fászl István életútjáról lásd: ANONYM (1899): Fászl István 1838-1900. — A soproni Bencés Főgimnázium Értesítője az 1898-99. tanévről.; RÉTHEI-PRIKKEL M. (1900): Fászl István 1838-1900. — Soproni Hírlap, 1900. február 1.; CHERNÉL I. (1901): Fászl István 18381900 [Nekrolog des Omithologen Stephan Fászl]. —Aquila, 8: 173-181.; CSABA J. (1981): Fászl István soproni omitológus (1838-1900). —SoproniSzemle, 35(3): 275-277.) 279 KÉVE A. (1969): Emlékezés Csörgey Tituszra (1875-1961). — A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 7: 11-15.; SÁGI K. J. (1969): Emlékezés dr. Csörgey Tituszra. — Soproni Szemle, 23(3): 272-277. 280 Fertőmeggyes, település a történelmi Sopron vármegye Soproni járásában, jelenleg Mörbisch am See (Ausztria). 166