Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
GERINCESEK (VERTEBRATA) TÖRZSE (JUKOVITS, 1857a, 1857b, 1858a, 1858b, 1863, 1865, 1875); JUKOVITS éppen abban az időszakban működött, amikor a tó időszakos kiszáradása és az ennek folytán beállott halpusztulás következtében még a szokottnál is nagyobb madártömegek népesítették be a Fertőt. Kár, hogy gyűjteménye teljesen elpusztult, mielőtt az általa jelzett ritkaságokat szakavatott ornitológus is igazolhatta volna, így adatait az utókor kétkedéssel fogadta. Megfigyelési adatain nyugszik JULIUS FINGER két közleménye (FINGER, 1876, 1877) és az 1882-ben megjelent híres MARSCHALL & PELZELN „Ornis Vindobonensis" című könyv Fertőről készült függeléke (MARSCHALL és PELZELN, 1882). Ebből a korszakból említést érdemel még JULIUS FINGER (1857a, 1857b), AUGUST PELZELN (1871, 1874), valamint ALFRED FOURNES (1886a, 1886b) két-két írása melyekben fertői adatokat is találunk. : FISCHER LAJOS 277 a Fertőt és a vele összefüggő Hanságot vizsgálta (FISCHER, 1882, 1883-1885, 1885). ALFRED FOURNES és OTMAR REISER becses nitidológiai és oológiai adatokat gyűjtöttek (FOURNES, 1886a; REISER, 1895), míg ERNST VON DOMBROWSKI és R. ROBERT VON DOMBROWSKI a Fertő keleti és északi partjait kutatták (DOMBROWSKI R., 1887; DOMBROWSKI E., 1888-1889, 1907). Adataikat azonban kétkedéssel kell fogadnunk, így például a kacagócsér (Gelochelidon nilotica) költőpárok általuk megadott magas számát, holott költési időben nem is jártak a Fertőn és a következő évben CHERNÉL ISTVÁN ellenőrző útja is eredménytelen maradt. 1867-ben került Sopronba FÁSZL ISTVÁN, 278 mint a bencés gimnázium tanára. 1895-ig szorgalmasan kutatta a Fertő és Sopron madárvilágát (FÁSZL, 1883, 1886), Báró FISCHER LAJOS (1855-1892) kalandos életutat bejáró, fiatalon, tragikusan elhunyt természetbúvár-katonatiszt. Főhadnagyként szolgált a császári és királyi 6. huszárezredben. A Német Kelet-Afrika Társaság őt bízta meg a Viktória-tóhoz tervezett kutatóexpedíció vezetésével. Az expedíció 1891 őszén indult el Zanzibar szigetéről. FISCHER LAJOS 1892 májusában feltehetően maláriában megbetegedett. Betegsége igen gyors és heves lefolyású volt, először megvakult, majd súlyos lázrohamoktól gyötörtén 1892. június 2-án meghalt. Holttestét másnap Muaza közelében (Tanganyika) temették el. 278 FÁSZL ISTVÁN 1838. február 6-án született Kőszegen. Tanulmányait a kőszegi gimnáziumban kezdte, de szülei nem tudtak tanulmányai folytatásáról gondoskodni, ezért 1855-ben belépett a bencés rendbe, hogy tanári oklevelet szerezhessen. 1861-től 1867-ig a kőszegi gimnáziumban, majd 1867-től 1896-ig a soproni főgimnáziumban vegytant, mennyiségtant, rajzot, földrajzot, ásvány-, állat- és növénytant tanított. Ezzel egyidőben a vegytani és a természetrajzi gyűjtemény őre is lett. Madártani munkássága elismeréseként 1896-ban kinevezték a Magyar Ornithológiai Központ levelező tagjává. 1900. január 26-án halt meg. CHERNÉL ISTVÁN méltatásában a következőket írta róla: Mosern fogom a vele töltött órákat elfelejteni! Mennyi buzdítást, oktatást, tudást köszönhetek ő neki, kivel jó sorsom már 15 éves koromban összehozott! Nemcsak tanárom volt, hanem az az egyén, ki példájával, hatásával a meg nem állapodott bizonytalanságában hullámzó ifjú életet bizonyos határozott irányba tereli. Ö szította bennem a természet iránt való szeretet tüzét, ö fejlesztette palántává a madarak iránt való érdeklődésemnek azt a csíráját, mely családi örökségként jött velem a világra. Tőle ta165
