Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE A következő évtizedekben számos kisebb tanulmány jelent meg, amelyekben utalásokat találunk Nyugat-magyarországi nagylepkék előfordulására. Ezek részben hazánk faunájára nézve közölnek újonnan kimutatott fajokat (lásd később), részben egyes fajok elterjedésével kapcsolatban új elterjedési adatokat ismertetnek (KOVÁCS, 1956b, 1958a, 1958b, 1966, 1968; GYULAI et al, 1974; GYULAI et al., 1979; MÉSZÁROS, 1967; MÉSZÁROS és RONKAY, 1980). Az intenzív kutatómunka következtében a magyar lepkefauna ismerete gyorsan gyarapodott. Az időbeli sorrendiség figyelmen kívül hagyásával az alábbi, faunára új fajokat mutatták ki először Nyugat-Magyarország területéről: a Gnophos ambiguata nevű araszolólepke első hazai példányait 1952-ben Szakonyfalu mellett TALLÓS PÁL gyűjtötte. Sajnálatosan TALLÓS PÁL az öt hím példányt Gnophos dilucidaria-mk határozta meg, s az irodalomba is e név alatt kerültek be (KOVÁCS, 1958a; TALLÓS, 1958). VOJNITS ANDRÁS a hím genitalia vizsgálatával revideálta a korábbi határozást (VOJNITS, 1968). A Hyssia cavernosa nevű, a déü Uraiból leírt faj nyugati populációnak önálló alfaji besorolását KOVÁCS LAJOS végezte el. Típuspéldányként a Tanakajdon üzemelő fénycsapda által 1963. július 19-én fogott példányt jelölte ki, s a taxont (még új fajként) GOZMÁNY LÁSZLÓ tiszteletére Hyssia gozmányi-mk nevezte el (mai érvényes neve: Hyssia cavernosa gozmányi). Az alfaj példányait Nyugat-Magyarországon azóta több helyütt is fogták (KOVÁCS, 1968; MÉSZÁROS et al, 1983). Egy másik törpearaszoló faj, a Chloroclystis chloerata szintén Szakonyfalu mellől került elő első ízben 1956. június 17-én. Ezt a példányt is TALLÓS PÁL gyűjtötte. Ezután 1964-ben, majd 1965-uen Szombathelyen, a Kámoni Arborétumba telepített fénycsapda fogott még két példányt. A fajnak ezek a legdélebbi, ismert előfordulási adatai (VOJNITS, 1970), Az Anarta myrtilli nevű törpebagolylepkét a Fauna Regni Hungáriáé adatai alapján Sopronban fogták először, azonban ezt az adatot a későbbi szerzők kétkedéssel fogadták. ERDŐS JÓZSEF a Vendvidéken, Szakonyfalu mellett 1961. július 30-án két hím példányát fogta csarabról, így a magyar fauna egy újabb bizonyított fajjal lett gazdagabb (VOJNITS, 1971). AMBRUS ANDRÁS három faunára új lepkefajt mutatott ki Sopron mellől (AMBRUS, 1979a). Az első faj az Odezia atrata, amely 1978. június 20-án került begyűjtésre Szárhalom határában. Valószínű azonban, hogy ez az alpesi jellegű állat csak oda sodródott, nem él a kimondottan meleg Szárhalmi-erdőben. A másik faj, az Euxoa decora a Tacsi-árokban (Soproni-hg., 1970. november 05.) repült fényre. A harmadik faj a Lasionycta proximo nevű bagolylepke (AMBRUS, 1979b; lásd még RÉZBÁNYAI, 1981a). A Fertőrákoson működő fénycsapda az Arenostola phragmitidis nevű bagolylepke második példányát fogta meg (MÉSZÁROS és RONKAY, 1980). Szakonyfalu mellett 1979. május 24-én BALOGH IMRE egy faunára új molylepke fajt fogott, azAdela ochsenheimerella-t (BALOGH, 1983). 141