Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE 1985). Gyűjteményében 131, a terület, nagylepkerfaunájára nézve új faj szerepelt, amelyek hiányoztak RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ 1974-es fajlistájából. NAGY FERENC amatőr lepidopterológus 1980 és 1990 között végzett gyűjtéseket a Kőszegi-hegységben, Perenye környékén és a Nárai közelében elterülő erdőkben. Sajnálatos, hogy a Kőszeg és Szombathely közötti, illetve a Szombathelytől délre eső területek lepkészeti szempontból alig kutatottak, így eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ismereteink e területek lepkefaunájáról is bővülhettek. Dolgozatában 100 nappalilepke faj előfordulási adatait közű a korábban említett területekről (NAGY, 1999). Az ötvenes-hatvanas években a Kőszegi-hegység osztrák felén is intenzív lepkészeti kutatás folyt, így számos olyan lepkefaj előfordulása várható a jövőben a magyar oldalról is, amely a hegység másik feléről már előkerült. Az osztrák adatokkal együtt, 233 a hetvenes évekre az egész hegység területén 860 nagylepkefaj előfordulása bizonyított. Burgenland lepkefaunájának feltárásában magyar lepkészek is közreműködtek, elég itt ISSEKUTZ LÁSZLÓ 1956 és 1971 közötti munkásságát, valamint FAZEKAS IMRE tevékenységét említeni. 234 Az ötvenes években kezdte meg lepkészeti gyűjtéseit az Őrség és a Vendvidék területén TALLÓS PÁL. AZ MTA Mezőgazdasági és Erdészeti Növényföldrajzi Térképező Csoportja tagjaként 1954-ben huzamosabb időt töltött Szőce környékén, majd 1955-től 1958-ig a Vendvidék középső részén, Szakonyfalu térségében. Részt vett a terület vegetáció-térképének elkészítésében 235 TALLÓS PÁL gyűjtéseit Szakonyfalu közelében a Grajka-patak völgyében és környékén végezte. A gyűjtött anyag, amelynek határozásában KOVÁCS LAJOS és GOZMÁNY LÁSZLÓ is részt vett, számos igen ritka és hazánkból első ízben kimutatott fajt (Scopuía umbelaria, Calocalpe undulata, Dysstroma truncata, Macaria [Semiothisa] signariá) tartalmazott (TALLÓS, 1958). A teljes kollekció, azaz 263 nagylepkefaj részletes gyűjtési adatait 1959-ben publikálta (TALLÓS, 1959). Korai tragikus halála megakadályozta abban, hogy folytathassa eredményes gyűjtőtevékenységét. 2 PINKER, R. (1958): Beiträge zur Lepidopterenfauna des südlichen Burgenlandes. — Z. Wiener entom. Ges., 43: 98-101,133-135, 147-151, 153-154.; HAYEK, W. (1959): Falta vom Hirschenstein. — Z. Wiener entom. Ges., 44: 163-169.; ISSEKUTZ, L. (1971): Die Schmetterlingsfauna des südlichen Burgenlandes. I. Macrolepidoptera — Wiss. Arb. Burgenland, (Burgenl. Landesmus. Eisenstadt), 46: 1-165.; ISSEKUTZ, L. (1972): Die Schmetterlingsfauna des südlichen Burgenlandes. II. Microlepidoptera — Wiss. Arb. Burgenland, (Burgenl. Landesmus. Eisenstadt), 49: 1-129. 234 FAZEKAS I. (1975): Adatok Burgenland (Sigless) nagylepke-faunájához. — Folia ent. hung. (N. S.), 28(1): 233. 235 SZONTAGH P. (1970): Megemlékezés Tallós Pálról (1931-1968) — Állattani Közlem., 57(1-4): 19-22. 140