Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE kúti erdészeti munkásszállás mellett működő fénycsapda anyagából került elő (RÉZBÁNYAI, 1968). Az araszolókhoz (Geometridae) tartozó Hydrelia testaceata első példányát 1964-ben fogta a fénycsapda a Stájerházaknál, majd 1967-ben Keresztkút mellől is előkerült. Ennek a fajnak egyetlen, korábban gyűjtött példányát a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára lepkegyüjteményében őrzik. A lepkén főhelyként azonban „Budapest, PÁVEL" szerepelt, amely ismerve a faj élőhely-igényeit, nagy valószínűséggel téves. Mivel PÁVEL JÁNOS gyűjtött a Kőszegi-hegységben, előfordulhat, hogy az említett példányt valóban ott fogta, csak téves lelőhelycedulázás történt (RÉZBÁNYAI, 1969). Áharmadik щу azEupithecia trisignaria-t 1967-ben fogta a fénycsapda Keresztkúmai^RjEZBÁNYAi, 1975). À negyedik faj előfordulása csak későbbi revíziós munkák során vált világossá. Az a tény, hogy a faj példányait a Fertő osztrák oldalán, Hackelsbergben is gyűjtötték, valószínűsítette, hogy hazánkban is él, csak eddig elkerülte a lepidopterológusok figyelmét. Az ivarszervi vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a Keresztkúton üzemelt csapda által fogott, de korábban Eilema palliatella-imk határozott példányok valójában az Eilema pseudocomplana fajhoz sorolandók, míg az E palliatella nem is fordul elő a Kőszegi-hegység területén (RÉZBÁNYAI, 198 lb). Ezek mellett több olyan fajt is gyűjtöttek a csapdák, amelyeknek második, illetve harmadik hazai példánya innen került elő, Ilyenek a Pericallia matronula, Polia hepatica, Apamea lateritiç, Amphipyra perflua, Nycteola degeneraria, Eupithecia lariçiata, Drepana curvulata, Thera stragulata, Eupithecia lanceata, Lpmographa carqria nevű fajok. A Stájerházak mellett fogott lepkefajok tipikus erdőlakók, közülük sok kimondottan a montan bükkösök lakója, Jellegzetessége a faunának, hogy viszonylag alacsony a gyepszintben fejlődő fajok részaránya, míg jelentős a cserjeszinti fajok, illetve a fatörzs-szint zuzmóevő fajainak egyedszáma. Bizonyítást nyert, hogy a nagyfokú beerdősültség megakadályozza az alpin-dealpin gyepek egyes nagylepke fajainak megjelenését, mert ehhez még a stájerházi tisztás sem elegendő. A keresztkúti éjszakai nagylepkefauna valamivel kiegyensúlyozottabb, mint a stájerházi. Még több az erdei faj, de kevesebb a montán bükkösökre jellemző nagylepke és hasonlóan hiányoznak a gyepszintre jellemző fajok. VISNYA ALADÁR 1939. augusztus 19-én, Kőszegen gyűjtött lepkéi között Szöcs JÓZSEF hazánk faunájára nézve új fajt fedezett fel, az Argyresthia semitestacella-X (SzŐCS, 1973). 1978-ban csatlakozott az ,Alpokalja Természeti Képe" kutatási programhoz NYÍRÓ MIKLÓS, aki 1978-tól 1985-ig gyűjtött rendszeresen a Kőszegi-hegység területén: nappal Bozsoktól Kőszegig a hegy lábától a még bejárható belső határzónáig, míg Velem területén három ponton éjszaka végzett gyűjtéseket higanygőz-lámpával. Az 1978-82 közötti időben összesen 726 nagylepkefajt sikerült kimutatnia (NYÍRÓ, 139