Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendje Bár a hártyásszárnyúak (darazsak, méhek, hangyák) az egyik legnépesebb rovarrendet képviselik, kutatásuk az Alpokalján nem tekint hosszú múltra vissza. A területről az első adatokat FREH ALFONZ sokszor idézett felsorolásában találjuk (FREH, 1878). További fajok adataira bukkanhatunk KUNCZ (1880), CSIGAHÁZY (1898) és JABLONOWSKI (1898) munkáiban. A Fauna Regni Hungáriáé Hymenoptera fejezetében idézett lelőhely adatok (36 faj) nagy része ebben az esetben is PÁVEL JÁNOS kőszegi gyűjtéseiből származik (MOCSÁRY, 1896c). MOCSÁRY SÁNDOR egy későbbi munkájában fertői adatokat is közölt (MOCSÁRY, 1898). VÁNGEL JÁNOS további előfordulási adatokkal gazdagította a terület faunájáról szerzett ismereteket (VÁNGEL, 1905C). Majd négy évtizeddel később PONGRÁCZ SÁNDOR két faj kőszegi előfordulását említette (PONGRÁCZ, 1936). Az Állatrendszertani Intézet munkatársai által az 1936-37-es években gyűjtött hártyásszárnyúakat, illetve SZELÉNYI GUSZTÁV által 1937. május 15-én és augusztus 13-án, Kőszeg mellett a Kisharang-dűlőben (Kleiner Kangel) és az írottkői kékjelzésű út mentén fogott hártyásszárnyú rovarpéldányokat MÓCZÁR LÁSZLÓ dolgozta fel, két kutató (MÉHES GYULA, SZELÉNYI GUSZTÁV) közreműködésével. A következő években VISNYA ALADÁR tovább folytatta a gyűjtéseket, a feldolgozásba pedig bekapcsolódott GYÖRFI JÁNOS és a stockholmi múzeum specialistája, ROMAN ANTON is. Az eredmények két részben jelentek meg (MÓCZÁR, 1938a; GYÖRFI et al., 1940). A teljesség kedvéért a szerzők a második publikációba felvették az időközben megjelent faunisztikai munkákban (MÓCZÁR, 1938b, 1939; SZELÉNYI, 1938) található adatokat is, így a két enumerációban 848 faj Kőszegi-hegységi előfordulását mutatták ki. A nevezéktan, illetve a taxonómiai ismeretek változása következtében az akkori megállapítások egy része elavulttá vált, vagy tévesnek bizonyult. Ezért a tudományra, illetve a magyar faunára nézve újnak leírt fajok részletes felsorolásától eltekintünk. Az elkövetkező években az egész Kárpát-medencére kiterjedő, élénk faunisztikai kutatás eredményeként sorra jelennek meg az Alpokalja hártyásszárnyú faunájának ismeretéhez újabb elterjedési adatokkal hozzájáruló publikációk (SZELÉNYI, 1941a, 1941b; ERDŐS, 1946, 1947a, 1947b, 1948; MÓCZÁR, 1952, 1969). MÓCZÁR LÁSZLÓ kiterjedten foglalkozott a lucernát (Medicago sativa) beporzó hártyásszárnyú rovarközösséggel, a különféle méhalkatúakkal (Apoidea). Adatai között Nyugat-magyarországi példák is szerepelnek (MÓCZÁR, 1939, 1961). PAPP JENŐ a Bakony-hegység méhalkatú (Apoidea) faunája vizsgálata során közölt fertői adatokat (PAPP, 1963, 1965). Mind ERDŐS JÓZSEF, mind pedig SZELÉNYI GUSZTÁV fémfurkészekkel (Chalcidoidea) végeztek taxonómiai, faunisztikai kutatásokat. ERDŐS JÓZSEF a Kő127