Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE szegi-hegység területéről a tudomány számára új fajt is leírt Ápoglyphis transdanuviana néven (THURÓCZY, 1992). Egy másik dolgozatában soproni fürkészdarázsadatok találhatók (ERDŐS, 1957). GYÖRFI JÁNOS 217 amellett, hogy erdővédelmi kérdésekkel is foglalkozott, mint hymenopterológus, nagyban hozzájárult Sopron környéke rovar, elsősorban valódi fürkész (Ichneumonidae) faunájának megismeréséhez. Ennél a pontnál kis kitérőt kell tennünk, hogy pár mondatban megismerhessük a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (napjainkban Nyugat-Magyarországi Egyetem) Erdővédelmi Tanszéke állatgyujteményenek sorsát. Amikor az egyetem jogelődje Selmecbányáról 1919-ben „elköltözött", az Erdőmúveléstani Tanszék gyűjteményeit és felszerelését KELLE ARTHUR szinte teljes egészében, sértetlenül menekítette át Sopronba. 1945-ben bekövetkezett haláláig a szemléltető anyagot tovább gazdagította annyira, hogy az az MTM Állattára gyűjteménye után Magyarország egyik legértékesebb és legépebb állattani, de főleg rovartani gyűjteményévé vált. 218 Ezt az alapot fejlesztette tovább GYÖRFI JÁNOS. AZ általa gyűjtött rovaranyagot ma is az egyetem Erdővédelmi Tanszékén őrzik, így az bármely kutató számára hozzáférhető, aki az Alpokalja rovarfaunájával kíván foglalkozni. Rovartani munkássága jelentps eredményekkel gazdagította a régióról szerzett faunisztikai ismereteinket (GYÖRFI, 1939a, 1939b, 1940a, 1940b, 194ía,i941b, 1941d, 1942a, 1942b, 1942c, 1943-48, 1944a, 1944b, 1944c, 1946, 1947, 1948, 1950, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960). Sopronból, a német darázs (Vespa germanica) által épített hatalmas darázsfészekről számolt be VARGA LAJOS (VARGA, 1937c). ^ ° Magyarország területéről ismert rovaraknákat dolgozta fel SURÁNYI PÁL (SURÁNYI, 1942). Számos hártyásszárnyú (és egyéb más rendekbe tartozó rovar) által készített aknatípust ismertetett Nyugat-Magyarországról. A Kőszegi-hegységben 1936-3 8-ban gyűjtött és GYÖRFI JÁNOS által determinált gyilkosfürkész (Braconidae) példányokat PAPP JENŐ revideálta. Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájáról írt alapvetésében a szerző megállapítja, hogy a korabeli határozások nagy része téves volt, ezért a Kőszegi-hegység gyilkosfürkész faunájáról alkotott képünk jelentősen eltér a GYÖRFI JÁNOS által publikált faunaképtől. Az alapvetés első részében 101 faj került ismertetésre az Alpokalja területéről (PAPP, 1988). A magyarországi gyilkosfürkész fauna kutatása során a területről további fajok előfordulása vált ismertté (PAPP, 1994, 1996, 1997, 1998)^ Egy évtizeddel később jelent meg PAPP JENŐ újabb alapvetése az Alpokalja gyilkosfürkészéiről, a Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae alcsaládok feldolgozását publikálva. A közlemény összesen 142 faj elterjedési adatait tartalmazza (PAPP, 1999). 2,7 MÁTYÁS V. (1967): Dr. Györfi János. — Soproni Szemle, 21(1): 89-91. 218 BOGNÁR S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig (1030-1980). —Mosonmagyaróvár, 783 p. 128