Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE acuminatus fajról is (Elmidae), amely az újabb gyűjtések sorána Lapincsból és a Rába számos pontjáról került elő. Érdekesség, hogy a Rábában (és egyéb hazai vizeinkben is) a két faj több helyütt együtt fordult elő, néhol ugyanazon a fadarabon. Az őrségben gyűjtött cincéreket (Cerambycidae) HEGYESSY GÁBOR és KOVÁCS TIBOR határozta meg (HEGYESSY és KOVÁCS, 1996). Az Őrség és a hozzá kapcsolódó területek cincérfaunájáról korábban nem jelent meg összefoglaló dolgozat. Első ízben HORVATOVICH SÁNDOR (HORVATOVICH, 1980, 1981a) közölt először cincér-adatokat e kistájról. 1992 végén jelent meg KOVÁCS TIBOR és HEGYESSY GÁBOR (KOVÁCS és HEGYESSY, 1992) közös cikke, amelyben a Magyarország faunájára új fajnak számító Pronocera angusta bemutatása mellett felsorolták a vele azonos élőhelyen előforduló fajokat is. KOVÁCS (1994) újabb cikkében a Mátra Múzeum (Gyöngyös) tulajdonába került PODLUSSÁNYgyűjtemény cincér adatait közölte, amelyben sok Vas megyei, így az Őrségből származó példány is szerepelt. A szerzőpáros vizsgálatai során a területről 94 cincérfaj előfordulását mutatta ki. Jellemző az Őrség területére, hogy az országos arányhoz képest magas a nedvességkedvelő (63 faj), különösen a fenyvesekhez kapcsolódó fajok (25 faj) száma. Ez az Alpok közelségének, a nagy évi csapadékmennyiségnek és a viszonylag hűvös helyi klímának, illetve az ennek következményeként kialakult vegetációnak köszönhető. Előfordulnak azonban itt délebbi területek fajai is, olyanok, amelyek országosan is ritkák. Ilyen például aStenopterusflavicornis és a Dei lus fugax. Az Őrségben gyűjtött levélbogár anyagot (Chrysomelidae) VÍG KÁROLY és ROZNER ISTVÁN határozta meg (VÍG és ROZNER, 1996). Tanulmányukat megelőzően csak szórványadatok voltak ismertek a területről (CSÍKI, 1953; KASZAB, 1962a, 1962b; ROZNER, 1987; VÍG, 1991). Vizsgálataik során 223 fajt mutattak ki a területről, melyek közül a Chrysolinaeurina és az Oulemadufischmidi újnak bizonyult hazánk faunájára. Az Őrségből származó, az ormányosalkatúak taxonjába (Curculionoidea) tartozó bogáranyagot PODLUSSÁNY ATTILA determinálta (PODLUSSÁNY, 1996). A vizsgálati területről 435 fajt mutatott ki, melyekből az alábbiak hazánk faunájára újnak bizonyultak: Pirapion redemptum, Nanomimus anulatus, Dieckmanniellus helveticus (Apionidae); Trachyphloeus angustisetulus, Phyllobius (Phyllobius) vespertinus, Tanysphyrus ater, Anthonomus {Anthonomus) kirschi, Dorytomus (Dorytomus) nordenskioeldi, Lignyodes bischoffi, Rhynchaenus (Tachyerges) pseudostigma, Miarus {Miarus) monticola, Gymnetron (Gymnetron) asper, Gymnetron (Gymneton) furcatum (Curculionidae); Crypturgus hispidulus, Cryphalus abietis, Pityophthorus micrographus, Pityophthorus lichtensteinii, Taphrorychus hirtellus, Pityogenes bistridentatus (Scolytidae). SZALÓKI DEZSŐ egy későbbi cikkében az Alpokalja egész területére kiterjedően feldolgozta az Elateroidea, Cleroidea, Lymexyloidea és részben a Tenebriono124