Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE idea családsorozat 123 génuszának fajait, A területről 248 faj elterjedési adatait és a vonatkozó teljes irodalmat publikálta (SZALÓKI, 1999). A gyöngyösi Mátra Múzeum bogárgyűjteményéből a Malacodermata és részben a Heteromera anyagot szintén SZALÓKI DEZSŐ határozta meg. PODLUSSÁNY ATTILA alpokaljai gyűjtései révén a bogárgyűjteményben számtalan, Nyugat-magyarországi példány található az említett taxonokból (SZALÓKI, 1997). HEGYESSY GÁBOR, KOVÁCS TIBOR, NAGY FERENC és PALOTÁS FERENC második, az Alpokalja cincéreit bemutató cikkükben 182 faj adatait, illetve az irodalom kritikai revízióját közölték. Közleményükben részint irodalmi idézés, részint az újabb gyűjtések lelőhelyadatainak közlése révén, az Alpokalja területéről ismert összes cincéradat szerepel (HEGYESSY et al, 1999). A növényvédelmi szempontból kártevőként számon tartott Bruchus rufimanus nevű zsizsikfaj Vas megyei lóbab (Vicia fába) veteményekben okozott kártételeiről számolt be AVAR KÁLMÁN (AVAR, 1988, 1989). A szomszédos Burgenland bogárfaunájának első enumerációja 1964-ben látott napvilágot (FRANZ, 1964). Ausztria bogárfaunája ismeretéhez járult hozzá jelentős adattömeggel CAROLUS HOLZSCHUH három enumeráció formájában (HOLZSCHUH, 1971, 1977). A lelőhelyadatok között számos a történelmi NyugatMagyarország területéről származik. Recésszámyúak (Neuropteroidea) rendcsoportja Az Alpokalja területén rendszeres, átfogó gyűjtést ebben a viszonylag kis fajszámú taxonban mind ez ideig senki sem folytatott. Azonban, ha az irodalmat figyelmesen átvizsgáljuk, a recésszárnyú rovarokra vonatkozó számos elterjedési adatot találunk. MOCSÁRY SÁNDOR (MOCSÁRY 1896b) a Fauna Regni Hungáriáé oldalain több faj, így pl. a fogólábú fátyolka (Mantispa styriaca) kőszegi és szombathelyi, vagy a Sialis lutaria szombathelyi előfordulását közölte. PONGRÁCZ SÁNDOR (1912, 1914) több fajt említett Kőszegről, Sopronból és Szombathelyről (Nineta [Chrysopa] paliida, Chrysopa perla, Megalomus hirtus, Dendroleon pantherinus). A A korábban „recésszámyúak - Neuroptera" néven tárgyalt rendet napjainkra több, rend szintű taxonra bontották, önálló rend lett a vízi recésszámyúak (Megaloptera), a tevenyakú fátyolkák (Raphidioptera) és az igazi recésszámyúak (Neuroptera) taxon. (Lásd: SZIRÁKI GY. (1996): Vízi recésszámyúak (Megaloptera) rendje, Tevenyakú fátyolkák (Raphidioptera) rendje, Igazi recésszámyúak (Neuroptera) rendje. — In: PAPP L. (szerk): Zootaxonómia, Budapest, 214-218. pp.) Az egyszerűség kedvéért, illetve mert a régebbi faunisztikai munkák egy taxonba sorolva tárgyalták ezen fajokat, egy fejezetben említjük őket. 125