Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTENETE longipennis, Geodromicus kunzei, Ochthephilus omalinus, Hesperophilus defensus, Hesperophilus pallipes, Nestus phyllobates, Tesnus eumerus, Ocypus brevipennis, Sepedophilus constans, Gyrophaena poweri, Placusa depressa, Cathyusa scitula, Dasygnypeta velata, Amischa soror, Hydrosmecta longula és a Dimetrota cadaverina. A Geodromicus kunzei nevű faj egyetlen példányban került elő a területről. Tipikus alpesi elem, amely az Alpokban általában 1500 méter fölött található, így őrségi előfordulása további megerősítést igényel. A lemezescsápú bogarak (Scarabaeoidea) Őrségben gyűjtött példányait szintén ÁDÁM LÁSZLÓ határozta meg (ÁDÁM, 1997a). A területről 63 fajt mutatott ki, melyek közül a Trichius fasciatus, a Mimela aurata és az Amphimallon burmeisteri fajok érdemelnek említést, amelyek az őrségi fauna jellegzetes elemei. Elterjedésük hazánk nyugati, alpi hatás alatt álló területeire korlátozódik. A program során gyűjtött, illetve hazai magángyűjteményekben őrzött, az Őrségből származó díszbogarakat (Buprestidae) MUSKOVITS JÓZSEF dolgozta fel (MUSKOVITS, 1997). Vizsgálatai alapján, a Magyarországon előforduló közel 120 fajból a vizsgált területen 29 faj előfordulását tekinthetjük bizonyítottnak. Bizonyosra vehető azonban, hogy a további kutatások során az Őrség területéről még néhány - faunaterületünkön gyakori fajnak tekinthető díszbogár - elő fog kerülni. A kimutatott fajok közül 18 faj lomblevelű fafajokban, 7 faj tűlevelűekben, 4 faj lágyszárú növényekben fejlődik. Elterjedés szerint: 13 faj euro-szibériai, 9 faj európai, 7 faj mediterrán elterjedésű. Az Agrilus betuleti, Agrilus subauratus, Anthaxia (Melanthaxid) helvetica helvetica, Anthaxia (Melanthaxia) similis, Scintillatrix dives fajok ritkább előfordulásuk miatt érdemelnek említést. A dögbogarak (Silphidae) és a sutabogarak (Histeridae) csaladjainak Őrségben gyűjtött fajait ROZNER ISTVÁN határozta meg (ROZNER, 1996). Faunaterületünkről 33 dögbogár faj ismert, így az Őrségből előkerült 13 faj, igen jelentős eredmény. A korábbi monográfiák közül a Fauna Réghi Hungáriáé (KÜTHY, 1896) mindössze 5 dögbogár fajt említ az egész Nyugat-Magyarországról, melyek közül a Blitophaga (Aclypea) undata és az Agyrtes castaneus fajokat még nem gyűjtötték az Őrségben. Az Fauna Regni Hungáriáé (KUTHY, 1896) 12 sutabogár fajt közölt az Alpokaljáról, főleg Sopronból és Kőszegről. A jelenlegi kutatás során a szerző 22 faj előfordulását mutatta ki az őrségből, melyek közül egy, a Platysoma filiforme a magyar faunánkra nézve új faj volt. Összességében azonban a gyűjtött 22 sutabogár faj a területhez viszonyítva nagyon kevés. Az itt előforduló sutabogár fajok száma 4050 között lehet. Feltűnő a főleg dögökön élő Saprinus-fajok hiánya, de több, trágyában, fészkekben és fakéreg alatt élő faj sem került begyűjtésre. Az Omalisidae, Lycidae, Lampyridae, Cantharidáe, Trogossitidae, Cleridae, Melyridae, Lymexylidae, Tenebrionidae, Colydiidae, Tetratomidae, Melandryidae, Meloidae, Anthicidae, Aderidae, Pyrochroidae, Salpingidae és Oedemeridae bogár122