Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)
AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE A gyöngyösi Mátra Múzeum tulajdonába került PODLUSSÁNY-féle bogárgyűjtemény jelentős részét az Alpokalján gyűjtötték. A gyűjteményből a holyvákat jelen esetben is ÁDÁM LÁSZLÓ határozta meg. Az enumerációban számtalan Nyugat-magyarországi lelőhelyről előkerült faj található (ÁDÁM, 1997b). A Pyropterus affinis nevű ritka hajnalbogár faj Soproni-hegységből származó előfordulási adatát közölte TRASER GYÖRGY (TRASER, 1993). Fénycsapdával nemcsak lepkéket, hanem egyéb rovarokat is lehet gyűjteni, így bogarakat is. Sőt a csapda fogása alapján egyes bogárfajok rajzásemiamikája, egyedszámának időbeli alakulása is nyomon követhető. Ezek az adatok mind az erdészetben, mind pedig a mezőgazdaságban kárt okozó bogárfajok előrejelzésében, a hatékonyabb védekezési technológiák kidolgozásánál szolgálnak támpontul (TÓTH, 1975). Hazánkban ritka előfordulású bogárfajok újabb lelőhelyeit közölte KOVÁCS TIBOR és HEGYESSY GÁBOR (KOVÁCS és HEGYESSY, 1993). Az új lelőhelyek között szerepel a Denops albofasciatus cáki (Cák: Cáki pincesor, 1992. január 28.), valamint a Liparthrum bartschi nagycenki (Nagycenk, hársfasor, 1993. november 12.) előfordulása. SÁR JÓZSEF 1981-től gyűjti a fakéreg alatt élő bogárfaunát. Gyűjtéseit a Délés Nyugat-Dunántúlon végezte.. Vizsgálati területünkről Kondorfa, Szakonyfalu és Szőce környékéről közölt adatokat (SÁR, 1993). Igen értékes faunisztikai adat az Uloma ruf a (Tenebrionidae) szakonyfalui előfordulása (1988. július 24.). Az Alpokalja Természeti Képe" és az „Őrség Természeti Képe" kutatási programok során, az Őrségben és a kapcsolódó területeken gyűjtött bogáranyag feldolgozására 1995-1996-ban került sor. Sajnálatos, hogy specialisták hiányában az anyag egy része még napjainkban is fiolákban vár arra, hogy; megfelelő szakember kezébe kerülhessen. Mindez azt is jelenti, hogy az Őrség bogárvilágáról ismereteink a jövőben jelentősen gyarapodhatnak. •...,., A futóbogarakat (fcarabidae) SZÉL GYŐZŐ és HEGYESSY GÁBOR dolgozta fel (SZÉL és HEGYESSY, 1996). Az Őrség futóbogár faunájának alapvetését HORVATOVICH SÁNDOR már említett, 1992-ben megjelent összefoglaló tanulmányában találjuk (HORVATOVICH, 1992a). Ezen kívül még négy további közleményében találhatók őrségi futóbogár adatok (HORVATOVICH, 1979,1980,1981a, 1982). HORVATOVICH SÁNDOR közleményeiben összesen 98 őrségi faj szerepel, ilyen módon SZÉL GYŐZŐ és HEGYESSY GÁBOR munkájában megadott fajokkal együtt összesen 197 futóbpgár őrségi előfordulásáról van adatunk. A felsorolásban szereplő fajok közül kettő új Magyarország faunájára: Cicindela transver salis, illetve Asaphidion austriacum. Tizenhét faj igen ritka, ezeknek csak néhány előfordulása ismeretes hazánkból: Dyschirius bonellii, D. digitatus, Bembidion doris, B. 120
