Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPODA) TÖRZSE természetes ellenségeit, illetve az ellenük folytatható „biológiai védekezés" lehetőségét. A legfontosabb hazai erdészeti kártevők közé tartoznak a Pissodes genusba tartozó ormányosbogarak (Curculionidae). A hazai Pissodes-fajokat rrtonográfíkus formában feldolgozó közleményében számos soproni adatot ismertetett (GYÖRFI, 1942a). A Sopron környékén élő rovarfaunával beható vizsgálatokat folytatott. Első közleményében még számos taxonnal foglalkozott (GYÖRFI, 1940C). Ezt követően 1944-ben publikálta Sopron környéke cincérfaunájának (Cerambycidae) monográfiáját (GYÖRFI, 1944b). EZ volt az első, monografikus jellegű feldolgozás az Alpokalja egy bogárcsaládjáról. Ezt követte 1947-ben Sopron környéke futrinka-féléinek (Carabidae) bemutatása. Bár napjaink faunisztikai és taxonómiai ismeretei alapján több, GYÖRFI által jelzett taxon előfordulása megkérdőjelezhető, a munka jelentős faunisztikai értékkel bír. A szerző 15 éves megfigyelései nyomán 281 faj jelenlétét mutatta ki Sopron környékén (GYÖRFI, 1947).

207 Mint újonnan fellépett erdészeti károsító, az óriás fenyőháncsszú (Dendroctonus micans) tömeges zalai előfordulása mellett említette annak soproni és csepregi előfordulását (GYÖRFI, 1948). A hazai lucfenyvesekben károsító szúfélékkel (Scolytidae) foglalkozott egy másik cikkében (GYÖRFI, 1950). Az Alpokalján 1942től fellépett aszályos nyarak következtében hatalmas lucallományokat támadtak meg a betűzőszú (Ips typographus), a Polygraphus polygraphus és a Pityogenes chalcographus populációi. A gyapjaspille (Lymantria dispaf) erdészeti károsítása után fellépő másodlagos kártevőkkel is foglalkozott (GYÖRFI, 1941C). Fásszárú növényeink másodlagos rovarkártevőivel foglalkozott egy másik közleményében is (GYÖRFI, 1943). A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) és az erdei cserebogár (Melqlontha hippocastani) erdészeti károsításáról és lárváik elleni védekezésről publikált cikkében a hazai májusi cserebogár törzsek elterjedését is ismertetette. A NyugatDunántúlon a„

VI. számú törzs" populációi élnek (GYÖRFI,1960). '_'.,•• Magyarországon a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineatá) első fertőzési gócát Héderváron észlelték 1947-ben. A faj a legnagyobb erőfeszítések ePençre 207 SZÉL GYŐZŐ (MTM Állattára, Budapest) volt szíves átnézni ä cikket és négy olyan fajt talált (Carabus concolor, Trechus pulchellus, Abax schueppeli, Molops alpestris), amelyek előfordulása kizártnak tekinthető a területen. További nyolc faj előfordulása erősen megkérdőjelezhető, illetve számos esetben helytelen nevet adott meg a szerző a cikkben. így például a hazánkban elő nem forduló Carabus fabricii szerepel a listában, de a szerző feltehetően a Carabus irregularis-та gondolt. Hasonló módon, nem található hazánkban a Carabus catenulatus, de ezen nyilván a Carabus problematicus-t kell érteni. A „Cheporus metallicus" érvényes neve Pterostichus burmeisteri. A későbbi szerzők a nyilvánvaló és valószínűsíthető tévedéseket nem vették át, míg egyes, nehezen ellenőrizhető adatokat, mint például az Amara in/ima nevű fajt HORVATOVICH SÁNDOR 1993-ban megjelent fajjegyzékében három kérdőjellel szerepeltette. 115