Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

Gondolatok „A Nyugat-magyarországi-peremvidék állattani kutatásának története" olvasása közben A

z előszó paradox műfaj. Ha jó a munka, a jó előszó is felesleges: úgysem azt fogják elolvasni. Ha a munka rossz, akkor egy jó előszó szánalmas, olyan, mint szamáron a bársonynyereg. A még rosszabb esetekről nem is beszélve. Azonban - ismerve a szerzőt, és megismerve a munkát - nyugodtan vállaltam a feladatot, a legjobb változat reményében. És nem az előszóért, hanem mert tudtam: ismét tanulni fogok. Azt azonban nem is sejtettem, mennyi örömet okoznak majd a kézirat apró betűs lapjai. A taxonok, szerzők és címek mögött lappangó múlt, jelen, vagy a sorok között felsejlő, a bibliográfia fényében nem reménytelen (bár nyilván nem is gondtalan) jövendő - melynek a munka valójában készült. A történeti rész közel négy évszázadnyi időre tekint vissza, egészen 1637-ig, az első, magyar szerzőtől származó állattani munka megjelenéséig. Az utolsó feldolgozott szakirodalmi tételek 2000-ből kerültek a kötetbe. A rendszertani áttekintés 16 állattörzsre és altörzsre, 25 osztályra és alosztályra, 27 rendre és alrendre osztva, több mint 1900 bibliográfiai tétel feldolgozása alapján tárgyalja a taxonokat. Olyan rendszertani áttekintés született itt, melyet nemcsak taxonómusok, de populációgenetikusok és környezetvédők is alapmunkaként fognak használni hosszú ideig. iii