Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

Biológiatörténeti előadások anyagát csiszolva kézenfekvő öröm: végre lesz mit a szemináriumi dolgozatokra készülő hallgatók kezébe adni. Egy összefoglalót, melyből érzékelhetik, miként jutott el Nyugat-Magyarország tudományos élete egymást követő két századforduló táján - az 1700/1800-as és 1800/1900-as évek határán - oda, hogy befolyásolni tudja a természet- és környezettudományok egyetemes fejlődését is. Kétszáz évvel ezelőtt a kőszegi tudós gróf - FESTETICS IMRE GREGOR MENDEL brünni örökléstani felismerései (1865) előtt egyengette az utat, amikor állattenyésztőként (és az egyetemes genetika előfutáraként) megfogalmazta „a természet genetikai törvényeit" (Schafzucht. Inzucht: Die genetische Gesechte der Natur, Brunn, 1819). Egy évszázada az ugyancsak kőszegi CHERNÉL ISTVÁN, HERMAN OTTÓ és szakmai-baráti körük - immár nem állattenyésztőként, de valódi zoológusként, madártani tudományos tapasztalataikra alapozva megszervezték a világ első természetvédelmi hivatalát (1885), majd a budapesti Nemzetközi Madártani Kongresszust (1890), melyen a modern világban először emelkedtek nemzetközi szintre a természet- és környezetvédelem problémái. A környezetvédelemben tehát 1890 óta, magyar kezdeményezésre érvényes a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" jelszava. A két magyar megvalósítás szemléletmódosulás - paradigmaváltás - felé mutatott az egyetemes tudományban: ebbe az irányba fejlődött - később - a világszínvonal! Hogy ez nem amolyan „extra Hungáriám non est vita" szemlélet, arra álljon itt bizonyságként egy idézet az Egyesült Európa „fővarosában" készült, a fenntartható fejlődés kérdéseit taglaló kötetből, mely az International Plant Genetic Resource Institute (Róma) kiadói igazgatója jóvoltából került kezembe (PAUL STAPELTON úrnak ezért külön köszönettel tartozunk): „The first government agencies for nature conservation were founded in two different countries in 1885. The United States created the Fish and Wildlife Service, and Hungary created the Centre for Research on Economic Ornithology. Both sought generally to address human environmental impact. Nature conservation reached the international stage as a result of the Hungarian agency's initiatives. They first addressed public concern that the massive slaughter of insectivorous birds migrating through southern Europe would expose crops to major insect damage (NlCOLSON, 1987). Hungary was then instrumental in initiating the first International Ornithological Congress in 1890, placing this issue on international agenda." (HATCHER, 1996, in: NATH, BH., HENS, L. és DEVUYST, D. (szerk): Textbook on sustainable development. With a preface of G. H. BRUNTLAND. VUB University Press, Brussels, 65. p.) Miért kell mindezt szóvá tenni egy előszóban? Nem súrolja egy ilyen idézés már a hivalkodás (hogy nem mondjam: „magyarkodás") határát? Az első kérdésre könnyebb válaszolni. A szerző munkája éppen annak a tudományos alapozó kutatásnak a szélességét és mélységét vázolja fel, IV