Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE zéseink lehetnek arról, hogy talán Vas megye, s közelebbről Szombathely környékén gyűjtötték őket. A következő közlemény KUTHY DEZSŐ meghatározó jelentőségű, összegző tanulmánya, a Fauna Regni Hungáriáé Coleoptera fejezete (KUTHY, 1896). A katalógusba felvett adatok között nem találjuk a FREH ALFONZ és KUNCZ ADOLF enumerációjában felsorolt lelőhelyeket. Valószínű, hogy a Fauna Regni Hungáriáé precíz szerzői egyáltalán nem tudtak ezen kiadványok létezéséről (v. ö. a Lepidoptera fejezettel!). A katalógusba felvett, a területről származó fajok a fent említett, Sopron és a Fertő környéke bogárfaunáját bemutató irodalmakból kerültek át, illetve PÁVEL JÁNOS gyűjtései révén váltak ismertté. PÁVEL JÁNOS mint múzeumi preparátor 1890-ben gyűjtött Vas megyében.

205 AUGUST SCHULTZE 1901-ben egy új Baris-îajt (Baris gudenusí) közölt Bécs mellől, amelynek egy változata (var. purpurascens) hazánkból, a Fertő mellől került elő, ahol azt SCHUSTER gyűjtötte (CSÍKI, 1901). LUDWIG GANGLBAUER (1896) a Fertő mellől egy új Bythinus-fa.it (Pselaphidae) írt le. Szintén ő közölte a Peltinus alutaceus (Corylophidae) Fertő-melléki előfordulását (CSÍKI, 1899a; in: CSÍKI, 1899b). A Fertő a későbbiek során is kedvelt célpontja volt mind a magyar, mind a külföldi rovarászoknak. Ékes bizonyítéka ennek például az osztrák ADOLF HOFFMANN munkálkodása, aki 25 éven át szorgalmasan kutatta a Fertő környéke és a Lajta-hegység, bogárvilágát (HOFFMANN, 1925), vagy említésre méltóak Franz SOKOLÁR gyűjtései, amelyek alapján a Lajta-hegységből és ä Fertő mellékéről PAUL BORN leírta a Carabus ullrichi sokolari nevű alakot (BORN, 1904). JOSEF BREIT számos Fertő-melléki (Harpalus saxicola, Pterostichus tarsalis, Agonum holdhausi (Carabidae)) és Soprqp megyei (Micridium vittatum (Trichopterygidae=Ptiliidae), leg: MOCZARSKI) bogárelőfordulási adatot közölt (BREIT, 1911). ; A Fertő és Kőszeg mellől kimutatott új formákról és változatokról számolt be CSIKÍ ERNŐ (CSÍKI, 1899a, 1899c, 1904, 1905), ugyanakkor a Magyarország bpgárfaunája" című kiadványsorozat első, mégjeiteht kötetében már csak egy "fajt (Carabus arvensis) említett Kőszeg lelőhellyel (CSÍKI, 1905-08), VÁNGEL JENŐ adatok Magyarország rovarfaunájához" című sorozatában a budapesti Pedagógium III. éves hallgatóinak 1901-től 1905-ig terjedő időszákban végzett, az egész Kárpát-medencére kiterjedő gyűjtéseik eredményét publikálta. Az enumerációban Kőszegre és Sopronra vonatkozó adatok is találhatók (VÁNGEL, 1906). CSÍKI ERNŐ Magyarország díszbogarainak (Buprestidae) monografikus feldolgozásakor az Alpokaljára vonatkozó adatokat is publikálta (CSÍKI, 1909-1915). A század első évtizedében beinduló nagyszabású vállalkozás keretében a Magyarországon gyakori és esetenként kártevőként fellépő madarak táplálkozásáról ABAFI-AIGNER L. (1901): Pável János. — Rovartani Lapok, 8(7): 132-136. 112