Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

AZ ÁLLATTANI KUTATÁSOK TÖRTÉNETE Bogarak (Coleoptera) rendje A lepkék után a bogarak előfordulásáról vannak legalaposabb ismereteink. Míg azonban a lepkék rendjén belül a Macrolepidopterákat (nagylepkéket), ill. a Microlepidopterákat (molylepkéket) akár egy-egy jól felkészült taxonómus, vagy egy-két kutató is át tudja fogni, ezzel szemben egy-egy bogárcsalád fajainak meg­határozása sokkal nagyobb specializálódást igényel. Ebből az is következik, hogy vannak olyan bogárcsaládok, amelyeknek hazánkban nincs is ismerője. Ezek vagy kis fajszámú, vagy a határozás szempontjából rendkívül nehéz taxonok (Mordellidae - marókák, Staphylinidae - holyvák, Niüdulidae - fénybogarak). Ezzel szemben a „népszerűbb" taxonokkal (Carabidae - futóbogarak, Cerambycidae - cincérek, Chrysomelidae - levélbogarak), több kutató is foglalkozik; ezekről nagyság­rendekkel több információnk van. Hasonló helyzettel állunk szemben az Alpokalja bogárfaunájának kutatása során is. Ha végigtekintünk az elmúlt két évszázad magyar bogártani irodalmán, alig találunk az Alpokalja bogárfaunájával foglalkozó szakközleményt. Hogy ez miért van így, okait nem tudom. Vagy elkerülte a koleopterológusok figyelmét Magyaror­szág nyugati vége, vagy elkallódtak az idevonatkozó munkák. A legkorábbi „koleopterológiai" feljegyzések a májusi cserebogár (Melo­lontha melolontha) kártételeiről szólnak. Elgondolkodtató, hogy a korabeli krónikák a cserebogár károkat mindig külön említették. Ennek oka feltehetően az volt, hogy ezek a károk esetenként igen szembetűnőek és súlyosak voltak. Az Alpokaljáról Sopronból ismerünk cserebogárkárokra vonatkozó feljegyzéseket (RÉTHLY, 1962). Sopron, 1659. - „... május 4 és 5-én szép meleg idő lett, és a bogarak cso­portosan léptek fel." (PAYR). Sopron, 1679. - ,ДЬЬеп a 79-es évben néhány napon igen sok bogár [csere­bogár] lépett fel, de egy erős szél azokat úgy szétverte, hogy senki sem tudja, hogy hová tűntek el" (CsÁNYl). Sopron, 1686. április •-• „Ebben az évben április végével oly sok bogár [csere­bogár] lépett fel a szőlőskertjeinkben, hogy azt képzelték, ennyi még sohasem volt; nemcsak a bogarak által szívesen látogatott szőlőkben voltak, hanem a jó hegyi szőlőkben is, ahol eddig még sohasem fordultak elő, tehát az Angerer, Schwabenberg, Eysner, Mörgerler stb. dűlők szőleiben is, de nem is volt olyan szőlő, amelyben fel nem léptek és mindent le nem rágtak volna. A város öt tallér büntetés terhe mellett elrendelte, hogy gyűjteni kell a cserebogarakat, de túl későn fogtak hozzá; ha idejében kezdik a szedést, sikerült volna a kárt elhárítani. A jövőben job­ban kell majd gondolni arra, hogy a bogarakat szedjék." (CsÁNYl). Sopron, 1687. - „Л cserebogarak az idén az alsó szőlőkben is nagyszámban láthatók voltak" (CsÁNYl). Sopron, 1691. - „... ismét melegedni kezdett az idő, a bogarak szőleinkben is tömegesen jelentkeztek, a tanács rendelkezésére házról-házra járva kihirdették a 106

Next

/
Thumbnails
Contents