Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK(ARTHROPODA) TÖRZSE büntetés terhe mellett, hogy a cserebogarakat szedni kell. A falusiakat is segítségül véve, majdnem házanként begyűjtötték azokat. " (CsÁNYl). Sopron, 1711. - ,Jó gabonatermés és takarmány is sok lett, de bor igen kevés termett a szőlőbogár miatt.'" (BRUCKNER). Sopron, 1711. június- „... különböző kártevők (bogarak, hernyók, szöcskék) mutatkoztak." (GENSiLiés SYDENHAM). Sopron, 1742. - áldásos év; de bogárkár a szőlőkben, sokan kiirtották szőlőiket." (MICHEL). Sopron, 1743. - Jsmét nagy bogárkár a szőlőkben." (MICHEL). Kőszeg, 1780. május - „Többnyire itt igen jó s bő termés reményItetszetnék, ha ... valamely férgek, mellyeknek itt soha hírek nem vplt, a búza kalásznak hol tavit, hol derekát is el-rágván, feles károkat nem tennének. A férgek majd ollyan formájúak, mint a len-mag, szintén öszve ragadottaknak látszanak a búza szalmájával, s azért míg nem piszkáltatnak, mozdulatlanoknak tetszenek lenni." (Magyar Hírmondó, 1780. június 28.). Sopron, 1780. - ,A fákat és veteményeket emésztő férgeknek és a tserebogaraknaksokasága ..." (MagyarHírmondó 1780. június 10.). Sopron, 1781. május - ,A féregkár ismét jelentkezett a búza tövén ..." (Magyar Hírmondó, 1781. június 6.). A korabeli krónikákban sok helyütt szerepelnek még utalások „bogárkárok"ról, de ezek a legtöbb esetben nem bogaraktól eredő kártételek voltak, csak a népnyelv nevezte a károsító rovarszervezetet bogárnak. Ugyanakkor a feljegyzések a bogarak és a férgek között sem tettek különbséget. A nyelvújítás korában, tehát a XIX. század közepétől érzékelhető a tudatos megkülönböztetés a kártevők egyes csoportjai között. Köszönhető ez BUGÁT PÁL-nak, aki az 1843-ban kiadott „Természettudományi szóhalmaz" című munkájában

196 ezeket a nevezéktan! kérdéseket kora ismeretei alapján tisztázta. Egy további, 1713-ban kelt feljegyzés érdemel említést, „féreg és bogáreső" ről: április 27-én forgószéllel jégeső verte végig a határt. Csodálatos módon a jégszemek mellett férgeket és bogarakat figyeltek meg. Valószínűleg a forgószél kapta fel őket valahol, és itt hullajtotta le. A kíváncsi természetűek törhetik rajt eszüket, honnan eredtek, mert a mi éghajlatunk alatt ez időtáj, még aligha léteznek ilyen mennyiségben." (GENSILI- SYDENHAM, II. 243. p.). BUGÁT P. (1843): Természettudományi szóhalmaz. — Budán, a Magyar Királyi Egyetem betűivel, 488 p. 197 Bogár = insectum, entoma tripsz selyemtermő, százlábú; Féreg = vermis, fülbemászó, szőlölevéltekerő, levéltetü; Ilonca = szőlőlevélsodró bogár. Napjaink rendszertani ismeretei alapján már mosolygunk a korabeli besoroláson, de már ez a beosztás is a zűrzavar megszűnése irányába hatott. Lásd: BOGNÁR S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig (1030-1980). — Mosonmagyaróvár, 783 p. 107