Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állatvilága kutatásának története (Szombathely, 2000)

ÍZELTLÁBÚAK (ARTHROPOD A) TÖRZSE populációi okozták. Ezen fajok mellett még jelentős károkat okozott a marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) és az olaszsáska (Calliptamus italicus) is. A korabeli feljegyzésekben azonban a keleteurópai vándorsáskát (Locusta migratoria) és a hamvas vándorsáskát (Locusta danicus) csak ritkán választották szét, egyszerűen csak sáskát, vagy vándorsáskát említettek. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a két faj populációi általában együtt jelentek meg. Sopron város krónikásai (BRUCKNER, CSANYI JÁNOS) a területet pusztító sáskajárásokat rendszeresen megörökítették naplóikban. Ezekből RÉTHLY ANTAL (1962) nyomán közlök válogatást. (Az idézet végén zárójelben az eredeti forrásközlő neve szerepel.) Sopron, 1683. június - „... E hónap közepén Magyarországon néhány helyen ismét oly sok sáska volt, hogy azok nemcsak a füvet, hanem még néhány gabonafoldet is lerágtak." (CsÁNYi). Sopron, 1684. augusztus 5. - „... Estefelé Magyarország felől [keletről] sok ezerszer 1000 sáska vonult el a város felett, majd egy kis idő. múlva Somfalva (Schattendorf) és Ágfalva (Agendorf) felé vonultak, mint egy hadsereg. Sok ezerszer 1000 és még sok ezerszer több jött, mint az első alkalommal, amelyek azonban egy órán belül ismét visszarepültek." (CsÁNYl). A BRUCKNER-krónikában az alábbi feljegyzést olvashatjuk ugyanerről a sáskavészről: „... augusztus 5. este nagy tömegben jelentek meg a sáskák, emberemlékezet óta ilyet nem láttak, vagy hallottak róluk. ... Sok millió sáska volt, s amerre repültek, a Napot is elsötétítették Ahol leereszkedtek a szántóföldeken és szőlőiben, nagy kárt tettek." Sopron, 1685. - „... A sáskák ebben az évben a Fertő melletti nádasban tartózkodtak, de a szőlőkben is sok kárt tettek ... a sáskák a tó nádasaiba repültek és a fiatal nádast is felfalták. " (BRUCKNER). CSÁNYI JÁNOS az eseményt így örökítette meg: „... a sáskák is felléptek a Fertő mellett, de a rusztiak elkergették őket, s sok mérővel szedték össze a sáskákat, s elásták, de akkor már az egész füvet lerágták, sőt még az emberek gabonájában is nagy kár esett " (CsÁNYl). Sopron, 1686. augusztus-szeptember. - ..Szeptemberben sok 1000-szer 1000 sáska érkezett... A tó melléki sajút elpusztították, a szőlőkbe ... is betörtek és nagy károkat okoztak." (CsÁNYl). Sopron, 1687. augusztus 1(X - >;.,. Vasárnap este 5 órakor Harka felől a Balfi-hegyen át nagy tömeg sáska repült a városba. A külsőváros, a szőlők, szántóa Balhas-folyó környékén terültek el. Az ottani mocsarak vízi növényzetén (nád, sásfajok, fűfélék) táplálkozott. 177 A hamvas vándorsáska (Locusta danicus) a Föld hatalmas területein honos, a múltban hazánkban is rendszeresen tenyészett, elsősorban a nedves, füvei sűrűn benőtt völgyeket, medencéket kedvelte. Lásd: SAJÓ K. (1890): A marokkói sáska Magyarországon. — Term. tud. Közi, 22: 223-256. 97